A ZSIDÓKAT ELHURCOLTÁK Részletek Nagy Bálint Bakonyszentkirályi Parasztköltő „Hol van már a paraszt” – című életrajzi kötetéből.


A ZSIDÓKAT ELHURCOLTÁK  Részletek Nagy Bálint Bakonyszentkirályi Parasztköltő „Hol van már a paraszt” – című életrajzi kötetéből.

 

 

 

 

 

 

 

 

A ZSIDÓKAT ELHURCOLTÁK

Részletek Nagy Bálint Bakonyszentkirályi Parasztköltő „Hol van már a paraszt” – című életrajzi kötetéből.

 

A zsidókat még 43 – 44 – ben összeszedték és elvitték, hogy hová, nem tudjuk. Két családról tudok. Az egyik az a barátom, aki Amerikában él, a Kende Aladár. Őket is elhurcolták a háború alatt. 43 – ban vitték el a szülőket – a fiúk akkor már nem voltak itthon -, a leány, az Erzsi akkor még itthon maradt. Egyedül. Őt a legvégén vitték el. Pápán volt egy zsidó gettó. Az Ali meg a bori táborban volt munkaszolgálatos. Ronda egy hely volt az! Kirugdalták a fogait a németek. Bizony ám! Aztán megszabadult onnan. Ő megjött, meg a húga is, a szülei meg az öccse sajnos ottmaradtak. Az öccse a Donnál halt meg, mint munkaszolgálatos. A felesége meg már benn állt Dachauban a sorban, a gázkamra előtt, mikor az oroszok megjelentek! Át is lőtték a lábát, aztán Moszkvába vitték, ott gyógyították meg.

   A háború alatt, mikor a nyilasok üldözték őket, sok holmijukat áthozták hozzánk Kendéék. A kertünk két sarka egybeesett. Sok ruhát átadogattak bőröndökben, utazókosarakban. Jöttek a nyilasok hozzánk, keresték a holmit. Feltúrtak mindent, kidobálták a szekrényből a ruhákat: „Ez is zsidó holmi, az is!” Mondta a feleségem, hogy „persze, hogy az! Pesten zsidóktól kaptam, akiknél szolgáltam! Nézze meg, ez az én monogramom!” Tudták, hogy hoztak hozzánk valamit – persze, mi tagadtuk -, aztán szét akarták szedni a szalmakazlat is. Azt mondta édesapám: „Nem kell azt széjjelszedni! Gyújtsák meg! Ha van alatta valami, majd nem lesz!” Azt mondja az egyik csendőr: „Hohó, itt valami turpisság van! A zsidó holmi biztosan a fiatalasszony szüleinél van, Varsányban!” Ott is volt. Szegény édesanyám még akkor este átszaladt gyalog, mert nem volt itthon a fogat, hogy tegyék el valahová a holmit. Az apósomék kertje végén van egy Kálvária – domb, oda ásták el az éjszaka. Nem is találták meg. A háború után aztán visszahoztunk mindent, megvoltak a ruhák. Mikor Kellnerék hazajöttek, mindent visszaadtunk, meg segítettünk nekik, amit csak tudtunk. Hogy meghálálják, meghívtak magukhoz Amerikába. Voltam is kinn New York – ban 1980 – ban. Azt mondja az Ali most is, hogy még mindig tartozik nekünk.

   A Kende Erzsi, aki Pesten él, haza szokott jönni, a férje itt van eltemetve. Két évvel ezelőtt temették ide, Pestről hozták haza. Nem mertük tőle megkérdezni, hogy mi történt vele a háború alatt… Azt tudjuk, hogy először Pápára vitték a gettóba, de hogy onnan hová vitték… ő maga se mondja. Volt itt egypár zsidó család. Volt olyan is, amelyikből senki sem jött haza.

   A másik család, akiről tudok, a Flaschnerék. Ők hárman jöttek meg, a szülők meg két leány nem… Ők is minden évben meglátogatnak minket, néha mi is őket: Pesten élnek.”

 

 

Nagy Bálint

 

Bakonyszentkirály

 

Kende Aladár és Édesapám New York - ban 1980 - ban

 

 


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2019. június 2. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 938


   







Tetszik 1 Nagy Bálint kedveli
Nagy Bálint




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: