AMIRŐL CSESZNEK VÁR FALAI MESÉLNEK.

A FEKETE TORONY FOGLYA.

WATHAY FERENC VÉGVÁRI VITÉZ ÉLETE.

„Magát az Wathay Ferenc így biztatá,

Hogy erős rabságát bűneiért támasztá.

Mindenekben igyét Istenre támasztá,

Ezerhatszáz s négyben, tenger mellett írá,

Mikor tisztül az Fekete Tornyot bírá.”

Wathay Ferenc Énekeskönyve.

   1568. szeptember 24 – én a Nagyvági kastély egyik Dunára néző szobájában, megszületett Wathay Ferenc, történetünk fő hőse. Iskolai tanulmányait Németújváron kezdte meg, majd Sopronban folytatta, de 14 éves korában édesanyja kivette az iskolából. Ezzel elkezdődött kalandos pályafutása. 1584 – ben a tihanyi várban nagybátyja, Mesteri János kapitány keze alatt megismerte a végváriak életét.

   Nádasdi Ferenc, a rettegett „Fekete bég”, a Dunántúlon verte a törököt, amikor Pápán egy sikeres csata utáni kótyavetyén megismerkedett vele Wathay. Kérte, hogy beállhasson a hadába, de a harcedzett vezér túl fiatalnak tartotta a hadakozásra. Az elkeseredett Wathay ekkor 1585 – ben elszegődött a Cseszneki végvárba. 11 hónapi szolgálat után búcsút vett a vártól, és két paripával bezörgetett a Győri vár kapuján. Rövid ideig tartó szolgálat után vitézségéért a hadnagya 4 paripával való főlegénységre emelte.

   1588 – ban a Székesfehérvár felé vezető úton lest vetettek a portyázó töröknek, mert megtudták, hogy 7 szekérrel 35 kísérővel, a malomba tartanak. 20 lovassal rajtaütöttek a törökön. Wathay Ferenc is derekasan kivette a részét a harcból. Kopjával a kezében harcolt, miközben az egyik török puskával átlőtte a combját. Lova is megsérült, de azért legyőzték az ellenséget. 16 napig feküdt seblázban, de fiatal, szívós szervezete legyőzte a betegséget és felépült. 1593 – ban Erdélybe küldték egy küldöttséggel, ahol találkozott Bocskai Istvánnal, akinek a felesége a nagynénje volt. Mire visszatért, Szinán pasa elfoglalta Veszprémet és Palotát. A magyar csapatok felvették a harcot, és Székesfehérvár alatt megütköztek vele. A harc hevében Wathay nyerge meglazult, ezért a lóról leesve, egy meztelen karddal a kezében verekedte ki magát a török lovasok gyűrűjéből.

   1594 – ben részt vett Esztergom ostromában, majd újból Győrbe került. Szinán pasa hadjárata közben megtámadta Győrt. A heves küzdelemben egy tatár nyílvessző átfúrta Wathay bal lábát, ezért sebesülten 15 napig feküdt a külvárosban. A vár parancsnoka Hardegg Ferdinánd, feladta a várat a töröknek, miközben Wathay még időben Szombathelyre vitette magát. A Győrből menekült magyar katonákat Mátyás főherceg Óvárba rendelte. Idejött Wathay is, ahol jó szolgálataiért 25 lóra való hadnagyságot kapott.

   Óvárról Sárvárra szegődött, majd 1598 – ban részt vett azokban a harcokban, amikor a töröktől visszafoglalták Palotát, Veszprémet, Tihanyt, Nagyvázsonyt és Gesztest. 1600. január 11 – én megnősült. Elvette a szép Ladony Annát. 1600. június 11 – én Pápára ment, miközben a vallon zsoldosok a törökkel megegyeztek, és a várat átjátszották nekik. Wathay is fogságba került. Az egyik őrét leütötte és a bástyáról leugorva, Marcaltő irányába megszökött és hazament a birtokára. Az irtózatos pestisjárvány nem kerülte el a családját sem. 1600. november 2 – án meghalt szeretett felesége. Semmi sem tudta ezután otthon tartani. Újra belevetette magát a küzdelembe. Újból elszegődött Sárvárra 50 lovon lévő hadnagyságra.

   Részt vett Székesfehérvár visszafoglalásában, majd rövid ideig újból Győri szolgálatba állt. 1602. február 17 – én újból megnősült, elvette Vághy Zsuzsannát, aki távoli rokona volt. Esküvő után visszament Győrbe, ahol közölték vele azt, hogy áthelyezték Székesfehérvárra, szolgálatra, vicekapitány beosztásba. Hírét vették annak, hogy Hasszán pasa Székesfehérvár visszavételére indult. Felkészültek a védelemre és nem is lett volna baj, ha a német őrsereg kitart, de nem így történt. Feladták a várat és vele Wathay Ferenc is a janicsárok fogságába került 1602. augusztus 29 – én. Szeptember 1 – én több társával együtt Budára szállították őket. Nándorfehérvár volt a következő állomáshelyük.

   1603. május 4 – én szerzett egy janicsárruhát és csónakkal megszökött a Dunán. Partra érve a basa szántóvető jobbágyai elfogták és visszavitték a tömlöcbe. Innét Temesvárra vitték, ahol a nyakára és lábára is vasat vertek. Július 10 – én egy rabtársával együtt sikerült megszöknie, leereszkedni a vár falán. Átúszta a Temes folyót, majd sietett tovább. A kimerültségtől egy mezőn lerogyott és elaludt. Az alvó menekülőt egy portyázó török csapat észrevette és újból elfogta. 1603. augusztus 4 – visszaszállították Nándorfehérvárra. Két hónap múlva láncra verve, 60 társával együtt, szekereken Konstantinápolyba vitték őket. Wathay Ferenc főembernek számított, ezért a Galata toronyba zárták 1603. október 31 – én.

   A börtön ablakából el – elnézte a szabadon úszkáló halakat, máskor a nagy gályákat hajtó rabszolgákat, akiknek még az övénél is keservesebb volt a helyzete. Szabadulásra nem gondolhatott, ezért papírt, tollat és festéket kerítve írni, festeni kezdett. Megírta az önéletrajzát, verseit, festegetett. Felidézte az elmúlt időszak eseményeit, harcait, és bízott, hogy egyszer kiszabadul. Legutolsó versét akkor írta, amikor híre jött annak, hogy nem cserélik ki török fogolyért. Végső elkeseredésében írja:

„S néked be engömet, mitassa lölkömet, mint szerelmes atyjának,

Hol szent neved áldjam, s örökké nyugodjam keblében Ábrahámnak,

S így ez rossz világnak, sok gondolatoknak, legyen vége kínomnak.”

   De Wathay Ferenc mégis kiszabadulhatott. Hogy miként történt, pontosan nem sikerült kideríteni. A bécsi levéltár adatai szerint Wathay 1606 – ban, valószínűleg május – júniusban kiszabadult a török fogságból. 1607 novemberétől Győr várában szolgált és 30 lovasnak parancsolt. 1608 júniusában fizetését havi 25 tallérban állapították meg.(1602 – ben, mint Székesfehérvári vicekapitány, havi 30 tallért kapott). 1609 márciusában az uralkodó kinevezte kapitánnyá, 1609. október 22 – én pedig Balogh Lukácsot nevezte ki utódává. Ez az utolsó, írásosban fellelhető adat Wathayról. Hogy itt halt – e meg Cseszneken, vagy máshová vezényelték, nem tudni, mert halálának időpontja mindvégig rejtve maradt. Talán egykor még előkerül valamilyen új információ, amely az eddig homályban maradt történésekre fényt derít.

Az életrajzot Wathay Ferenc Énekeskönyve, Benda Kálmán: Adalékok Wathay Ferenc életéhez és a Bécsi Levéltár adatai alapján állítottam össze és időrendi sorrendben megszerkesztettem:

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

Gyula. 2019. 06. 11