KEDVES BARÁTAIM!
Ezzel a versemmel, tizennégy évvel ezelőtt az akkor még létező Netrera nevű amatőr irodalmi portálon céltáblája lettem pár verselő társamnak, akik össztüzet zúdítva, iszonyatos módon letámadtak miatta és leszólták. Akkor sem tudtam igazán mi lehetett vele a probléma, de visszatekintve, ma sem. Döntsétek el most, hogy mi lehetett a baj, mitől lehetett rossz az írás a szemükben, mert én nyilvánvaló elfogult lehetek ebben.
Szeretettel: Bálint
Gyula. 2019. 09. 01
HULLÓ FALEVELEK
Dér csipkedi arcunkat, mikor reggel kimegyünk,
Hulló falevelek is az őszt jelzik minekünk.
Már elmúlt a nyár, szélfútta napok következnek,
A vándormadaraink is messzi útra keltek.
Viruló természet téli álomra készül már,
Elvétve bújik csak előre egy kis napsugár
Hogy melengesse szívünket egy kis időre még,
Visszagondolva, nosztalgiázva nem olyan rég
Mikor még a felhők elbújtak fent a magasba,
Hogy a napfény szívünket tündökölve ragyogja
Be és örömteli derűs vidámságot hozzon,
Hogy Szerelmes szívünk viszonzásra vágyakozzon.
Őszi falevelek hullnak, a vándor is pihen,
Leveti poros csizmáját, és jövőnek üzen:
Tavasszal útra kelek, ha zöldell már a határ,
Amikor visszaérkezik sok költöző madár.
Addig pihenjünk, álmodjunk magunknak szép jövőt,
A természet megújulását, újra ébredőt.
Ősz és Tél ne hozzon senkinek szomorúságot,
Inkább derűsebb ébredést és sok boldogságot.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2005. November 09
A fotón Erzsébet királyné szobra látható Gyulán a Csigakertben
