MÁR CSAK TÍZ NAP
VOLT HÁTRA AZ ÉLETEDBŐL…
47 Éves Lennél Drága Mónikám.
Már Csak Tíz Nap Volt Hátra az Életedből,
Születésnapodon a Szeretteidtől
Búcsúzva Pestre a Kórházba Készültél,
Gyermekeidnek Gyógyulásról Beszéltél.
Optimista voltál, Vagy Csak Nem Akartad,
Hogy Szeretteid Sajnálkozzanak Rajtad.
Immár Tizennégy Év Múltával Nem Tudni,
Csak Annyit, Hogy Erős Akartál Maradni.
Már Csak Tíz Nap Volt Hátra az Életedből,
Születésnapodon a Szeretteidtől
Nem Akartál Elmenni, Hogy Lássák Rajtad,
Nem Lesz Már: „Visszajöttem” – re Nyíló Ajkad.
Mosolyogva Búcsúztam, „Meggyógyulsz Lányom”,
Pedig Tudtam, Hogy ez Már Csak Egy Oly Álom,
Amelyből Majd Szomorú Lesz az Ébredés,
Nem Lesz Majd Boldogság és Nem Lesz Ölelés.
Már Csak Tíz Nap Volt Hátra az Életedből,
Születésnapodon a Szeretteidtől
Elmentél a Gyógyulás Szép Reményével,
Gyermekeid Fátyolos Tekintetével
Találkozva, Hiszen Ők is Visszavártak,
Hogy Részese Maradj a Boldog Családnak.
Akkor Még Titkon én is Úgy Bíztam Benne,
Most pedig Megint Megsiratlak Könnyezve.
Már Csak Tíz Nap Volt Hátra az Életedből,
Születésnapodon a Szeretteidtől
Úgy Búcsúztál, Hogy Rövidesen Visszatérsz,
Elmúlik Majd a Gyógyíthatatlan Lidérc,
Mely Felőrölte Egykor Erős Testedet,
Magáénak Követelve a Lelkedet.
Kétezer Hat és Június Huszadikán
Felköszöntöttünk a Születésed Napján.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2020. 06. 20. Szombat Délelőtt 8:45