GYERMEKKOROM ARATÁSAI IDEJÉBEN… De régen történt, mégis igaz volt.


GYERMEKKOROM  ARATÁSAI IDEJÉBEN…  De régen történt, mégis igaz volt.

 

 

 

 

 

 

 

GYERMEKKOROM

ARATÁSAI IDEJÉBEN…

De régen történt, mégis igaz volt.

 

Gyermekkorom aratásai idejében

Hajnalban nekünk is fel kellett kelnünk szépen,

Hogy készíthessük a gabona köteleket,

Amire odakint a kéve rákerülhet.

Erős karú férfiak a kézi kaszával

Vágták a rendet, asszonyok meg a sarlóval

 

Az általam leterített kötélre tették,

Időközönként az „emberek” átkötötték.

Mennyi gabona kell az asszonyok azt tudták,

Dalolva kévékbe rutinosan úgy rakták,

Nem volt abban soha semmi kivetnivaló,

Ha közben megszomjaztak, volt ott innivaló.

 

Kint földeken, réteken voltak forrásvizek,

Amelyek demizsonokba belekerültek.

Nekünk gyerekeknek kötélterítések mellett

Folyamatosan erre is ügyelnünk kellett.

Nem volt könnyű akkoriban kézi aratás,

Kalákában történt, mert nem volt kombájnozás.

 

Mégis bírták parasztemberek a meleget,

Nem is használtak semmi fényvédő kenetet.

Asszonyok fején kendő és hosszú ruhákban,

Férfiakon kalap, ing és hosszú nadrágban

Tették a dolgukat, de a zárt lábbeliben

Tarló sem szúrta meg őket a nagy melegben.

 

Drága Szüleimre is emlékezem ezzel,

Hogyan birkóztak meg Ők is a nagy meleggel.

Kötélterítő gyerekként régi emlékek

Máig velem élő valóságos szép képek.

Akkori paraszti világnak nyoma sincsen

Már: Utólag is Áldja Meg Őket az Isten.

 

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2020. 07. 26. Vasárnap Délelőtt 11:10

 


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2020. július 26. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 48


   







Tetszik 1 Nagy Bálint kedveli
Nagy Bálint




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: