SZÁZKÉT ÉVVEL EZELŐTT
LEHUNYTA SZEMÉT…
Ady Endre, kedvenc költőmre emlékezem.
Százkét évvel ezelőtt lehunyta szemét,
Aki mindig hozta a kor üzenetét.
Nyitott szemekkel járta a nagyvilágot,
Mégsem lelte meg igazi Boldogságot
Mire vágyott, mert hiába volt Géniusz,
Hiába volt benne az a kitűnő plusz
Ami csak a keveseknek adatik meg,
Nem érhette el, hogy azt mondják rá: „Öreg.”
Negyvenkét esztendőt kapott az élettől,
A Szeretett, Néha Káromolt Istentől.
Százkét évvel ezelőtt lehunyta szemét,
Aki mindig hozta a kor üzenetét.
Lírában, prózában mestere volt tollnak,
Újságírásban, vagy mihez hozzáfogtak
A szelleme által vezérelt kezei,
Születtek meg zseniális írásai.
Hajszolt szerelmet, a testi örömöket
Sem vetette meg, nem hallgatott intelmet.
Negyvenkét esztendőt kapott az élettől,
A Szeretett, Néha Káromolt Istentől.
Százkét évvel ezelőtt lehunyta szemét,
Aki mindig hozta a kor üzenetét.
Szerette Hazáját, lázadó természet
Hajtotta, de nem kötelezte ígéret
Arra sem, hogy zabolátlan életével
Mégis megmutassa, hogy a zsenijével
A Legnagyobbak közé emelkedhessen,
A Parnasszus csúcsára is felérhessen.
Százkét évvel ezelőtt lehunyta szemét,
Aki mindig hozta a kor üzenetét.
Negyvenkét esztendőt kapott az élettől,
A Szeretett, Néha Káromolt Istentől,
De nem volt komoly nála ez a káromlás,
Nem volt soha igazi Istentagadás.
Mindig felnéztem életemben Adyra
Akkor is, ha ott volt italos pohara
Mikor alkotott, mert zsenialitása
Volt az igazi írói tettestársa.
Százkét évvel ezelőtt lehunyta szemét,
Aki mindig hozta a kor üzenetét.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2021. 01. 27. Szerda Délelőtt 9:30
