Debreceni Zoltán versei az őszről


Debreceni Zoltán versei az őszről


Debreceni Zoltán barátnője

 Pécsvárad Dobay tó 2019. 

Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/
Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/

Kisvejke író párja

 



Debreceni Zoltán: Korai ősz

Az ősznek a hideg szele fut át,
már az egész falun.
Nagyon fázik reszket a lelkem,
érzi már a hideg telet.

Valami szépet keresek a messzeségben.
De szürke ködben úszó hegyeket,
és fekete fellegeket látok.
Elnémult deres üzenetek érkeznek tőlük.

Az esti piros alkonyat olyan hirtelen borult rám.
És az álmosan ballagó arany sárga ősz is,
olyan hamar megtalált.
Úgy állok itt a hegyek között.
Mint a levelét elvesztett tölgyfa,
az erdőben áll.

Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/
Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/


Az ősz hűvös sóhaja

Nézd amott,
ott a hegy túlsó végén,
nyújtózik a pirkadat.
Ha feljön a nap az égre,
a sötétségnek híre,
hamva sem marad.

A kertben a piros almák,
a kék szilvák érnek,
a szép tarka lepkék és kék legyecskék
de-oda szálnak.
Utolsó kortyát iszogassák az elmúló nyárnak.

Nem sokára jön az ősz,
a megsárgult levelek az elmúlástól félnek,
reszketve remegnek a lombos fákon.
Egy kismadár is didereg egy hajladozó almafa ágon.

Picike feje legubbasztva,
mindig a földet nézi,
a kis szárnya jól össze van zárva.
Reménykedve az égfelé pillant,
a szép virágos meleg nyarat várja.
Debreceni Zoltán



Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/
Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/

Debreceni Zoltánt imádom!


Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/
Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/


Őszi kép

Gazdag őszi örvény:
Vigasz
Élet-halál törvény:
Igaz
Ködbe vesző összkép
Illan
Fénye érett körtén
Csillan
Levél hull le, pörgén
villan
Felkapja a bősz szél
Vígan
S alkonyati rőt vér
Pírban
Rejti avar ölén
Sírban..
Robert Norland

Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/
Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/

Ide
Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/
Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/


Tél honol az ősz hajamon

A megőszült hajamon már
elfonnyadt barna falevél pihen,
kezed a tűnő nyár után nyúl.
Lábad alatt már ropog a fagyos hó.
Elnyíltak régen a szép színes virágok,
és kezünk egymásnak szánt melegét 
magának követeli az ajtókilincs.

Késő hideg ősz van,
te mindig s mindig eltűnsz
előlem a hajnal köd szekerén.
S elküldöd magad helyett hozzám:
a fagyos januári telet.
Debreceni Zoltán




Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/
Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/



Ezen a fáradt délutánon
A koravén ősz bandukolt át
A vasárnapi pesti utcán,
Mely kongott a nagy unalomtól.
Egy kopár bérház kapujában
Ki itt belépsz, hagyj föl reménnyel!
Egy vén anyóka ült a padkán
Kísértetes magányosan
És végtelen egykedvűséggel.
Benéztem szürke két szemébe,
Mint a kutakba néz az ember
S úgy éreztem, hogy e szemek
Nem láttak soha, soha napfényt,
Nem láttak soha, soha kertet,
Nem láttak soha, soha májust
S üres és dermedt tükreikben
Az élet szörnyű semmisége
Úgy tükrözik, mint ólmos égnek
Siralmas őszi rongyai
A halott Brügge csatornáiban.
Juhász Gyula


Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/
Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/


Ősz


Bolyongó köd üli a tájat
Rém-alakot öltenek a fák
Ajkukon borzongó utálat
Meg sem hallott, elvetélt imák

Kandallómban meleg tűz lobog
Ilyenkor ez ám a jó világ!
A múltamból perceket lopok:
Oly jó, hidd el, most gondolni rád

Őrzöm tiszta mélyét szemednek
Bőrödnek oly selymes illatát
Mely egyszer messzire elenged
Majd mégis magába visszazár

Mind, mi te vagy, magamban őrzöm
Lelkem néma titkai között
Mint múló nyár melegét őszön
Mikor a táj meghalni öltözött.

S mintha tudná, csont-karral az Ősz
Temetői csendet parancsol
- Hallgass, táj!- harsogja, hangja bősz
A mezőn már a Halál barangol

Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/
Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/



Őszünnep

szívemben
indiántáncot
jár a nyár
lágyan hullámzik
megérint
lelkembe lép
halkan a nyár
lélekzésem
kavarja a világot
zaját
puha csöndbe
olvasztja a nyár
lüktet a dob
vérem helyén
virágzik a nyár
aranyszikrák
a szélben
vércsevijjogás
olvad szét
tűzben ég el a nyár
Adastra


Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/
Kisvejke nevezetes embere Debreceni Zoltán író / szerette és tisztelte a romaságot is/


Ősz elején

Már illatos fényeket hímez az alkony,
és elaggott énektől csendes a berek -
Halkan nyitott be az ősz a kerti ajtón,
s lehulltak a lombok, e megtört testű némberek.
Kéklő köd alatt vörösen izzottak az utak,
s a hegyek havas kúpja, mint fehér márvány,
melynek fényébe ájultak a szökőkutak,
s melytől lágyan kifakult a nyárvégi szivárvány.
Paál Zsolt



Ősz és tél

Süvít a szél a szél a fák fölött
az ősz a városba beköltözött.
Majd pár hónap múlva
a rokonát is hozta
a zord telet.


Lassan megtelepedett
minden utcasarkon,
háztetőn s autókon.

Csak a hóember örül,
vidám gyereksereg körül,
hosszú répa orral,
fekete széngombokkal.
Kovács Norbert



Búcsúzik az ősz

A remény még visszakacsint az őszre
és zizzen az avar a talpam alatt,
mégis oly fázósan, kabátot öltve,
langy szobára vágyva járom utamat.

Idekinn a kósza novemberi szél
lobogó hajamat égnek emelve,
fülembe suttogva a télről beszél,
s az őszt búcsúztatja hosszan, merengve.

 




Szerkesztés dátuma: szombat, 2021. január 30. Szerkesztette: Ismeretlen Átutazó Alex Hajdúbagosi Költők
Nézettség: 149


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: