Derecske írók. Debreceni Zoltán író
Kisvejke. Debreceni Zoltán író
.
. Debreceni Zoltán - A vén tanya
A régi tanyánk ablaka törött,
ajtajával játszik a téli szél.
Hullik róla a vakolat,
málik róla már a mész.
Anyám nem vár az ajtóba,
meghalt régen már szegény.
A Bodri is rég elpusztult,
már az sem szalad én elém.
Karácsony és új év körül,
mindig meglátogatom a vén tanyát.
Ahol finomakat főzött - sütött nekem,
a drága jó édesanyám.
Sóhaját mindig hallom,
ahogy fúja a szél a havat.
Szegény anyámnak a lelke,
örökre a vén tanyába itt maradt..
.
Pocsaj író Debreceni zoltán író
Kisvejke. Debreceni Zoltán író
.
Debreceni Zoltán - Augusztusi nyár.
Veled jártam itt valamikor az augusztusi nyárban.
Virág tengerben sétáltál a Hajdúbagosi pusztában.
A bárányfellegek is gyönyörködtek benned.
Csak lassan bandukoltak
a fellegekkel tarkitott égen.
Olyan volt a rét mint egy színes virág tenger.
Most itt sétálok búsan két kisírt szemmel.
A fák is halkan vigasztalnak, suttogják felejtselek el téged.
Én mosolyogva igennel bólintok rájuk.
Pedig a szívem majd megszakad bennem.
Kisvejke írok Debreceni Zoltán író
Kisvejke. Debreceni Zoltán író
.
Szásztelek a legszebb - Debreceni Zoltán...
Tudom e táj idegeneknek semmit sem mondana.
De nekem gyerekkorom szerelmes otthona.
Omladozó tanyák búsan integetnek.
Az arra járó emberek vidáman köszönnek.
A boldogtalan szívem itt a pusztán megpihen.
Mint a kedvesem úgy ölel át karjával a csend.
Szivemből szeretem e gyönyörű szép tájat
A Hortobágyi tágas rónaságot.