ÁLDOM, KIK IDE HOZTAK

Valamelyik ősöm nagyon régen

Nyilat röpített ki örömében.

Eleresztve dús fűben szép lovát,

Vígan köszöntve itt az új hazát.

A virág itt szebben illatozott,

Szebben ragyogtak itt a csillagok.

Szerteszét vad csordák legelésztek –

S lett szép hazája a hősi népnek.

Minden földnél ez a föld többet ér,

Tovább loboghat itt a hősi vér.

-Én is kilőttem szívem tűz – nyilát,

Imádom ezt a drága szép hazát.

Akik érettünk mindent áldoztak,

Azokat áldom, kik ide hoztak.

Nagy Bálint

Bakonyszentkirály