Szerelmes fűzfája vagyok e tájnak,Örökké híve egy rózsavirágnak.Karjaim gyöngéden fölé hajolnak,Bársonyos szirmai hozzám simulnak.
Ezernyi levelem susogja: szeretem!Göröngyös ráncaim mind neki szentelem.Lelkének illata legszebb a földön,Ő vigyáz engem, én pedig őrzöm.
Így éldegélünk e furcsa világban,Itt, ahol oly kevés reménysugár van.
A GAZDA ETETI
A SZÁRNYASOKAT…
A gazda eteti a szárnyasokat,
Hiszen éjszaka ők is megéheztek.
Ahogy a magvak szállnak, hangjaikat
Hallatva, gyorsan odagyülekeznek.
Tyúkok, kacsák, libák itt jól megférnek,
Hiszen nekik a baromfiudvarban
Van a világuk, ahol éldegélnek
Békességben, gazda „birodalmában”.
A GÉZAHÁZI PUSZTÁN
Eljöttem szerelmünk szent helyére,
Erre vette szívem ma az útját.
Rám borul a régi csend, a béke.
Régóta vágytam a drága pusztát.
A telehold régen itt vigyázott,
Itt kaptam meg minden boldogságot.
Mondjátok el kósza tavaszi fák,
Dalold virág, dalold ki őslevél,
Ti hajoltatok édesen mi ránk,
Ti suttogtatok forró szíveknél.
A GONDOLAT
SZABADSÁGA…
Szabadon szárnyal
A gondolatom légen
Át, bejárva a
Világmindenséget, de
Nem korlátozhatja azt
Soha senki sem!
A gondolat szabad, de
A lehetőség
A Földön sajnos sokszor
Mégis korlátozva van.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2006. 03. 04
Papirra száll a gondolatmadár,szópihe tollait rendbe szedem.Ha vers lehetne,dalt dúdolna már,világnak szépet,nyugtatót nekem. De nem lehet,mert sanda holdsugárbolyong az áloméji tengeren.Hiába űzöm,vissza-visszajár,hazug varázsa gyilkos gyógyszerem. Madárka rebben,két szeme tágul,megfagy a szíve az éji igézet,félelemátoktól bénul a lélek.
Debreceni Zoltán író tollából
Kisvejke...Debreceni Zoltán.. Biharkeresztes
A gondolatom léptei, kopog a halk éjszakában. Nem tud nyugodni, kószál a világban. A reggeli napfényét, nem is veszi észre. Lassan lehajtott fejjel, bandukol mindig csak előre.A gondolatom léptei, kopog a halk éjszakában.
A GONOSZ EMBERNEK
VAJON VAN LELKE?
A gonosz embernek vajon van lelke,
Vagy csak üres semmiség van helyette?
Még szívét is mérgezi a gonoszság,
Olyat nem ismer, hogy igaz Boldogság.
Gonoszság van szerte a nagyvilágban,
Sokan szenvednek Szeretethiányban,
De mégis gyorsan elmennek mellette,
Mintha a gonoszság nem is létezne.
A GUTENBERG - GALAXIS
MA IS EGY CSODA…
Gutenberg - Galaxis ma is egy csoda,
Nekem sokat adott a könyvkiadás,
Pedig már nagyon nyomul a technika,
Mégis azt mondom, ez még nem csalódás.
Hetvennegyedik évembe járva sem
Hagyom cserbe a nyomtatott könyveket,
Mert az irodalom és az értelem
Testvérek, megszépítik életemet.
A GYÁSZ NAPJA
OKTÓBER HATODIKA…
Szomorúan Emlékezem Mindazokra,
Akik Nem Csak Aradon Haltak Meg a Hazánkért.
A Gyász Napja Október Hatodika,
Aradi Tizenhármakra Gondolok.
A Történelem Kegyetlen Fintora,
Akkor Azokra Vártak a Vérpadok,
Kik Vérüket Hullatták Szabadságért,
Drága Hunniánk Kéklő Ege Alatt.
