A gondolatmadár


A gondolatmadár
Papirra száll a gondolatmadár,
szópihe tollait rendbe szedem.
Ha vers lehetne,dalt dúdolna már,
világnak szépet,nyugtatót nekem.
 
De nem lehet,mert sanda holdsugár
bolyong az áloméji tengeren.
Hiába űzöm,vissza-visszajár,
hazug varázsa gyilkos gyógyszerem.
 
Madárka rebben,két szeme tágul,
megfagy a szíve az éji igézet,
félelemátoktól bénul a lélek.
 
Isteni menhely ajtaja tárul,
résnyi mezőbe a sanda sugár
-s örökre elpihen benn a madár.

Szerkesztés dátuma: kedd, 2012. augusztus 7. Szerkesztette: Muretics István
Nézettség: 1,183


   







Tetszik  

Megjegyzések

Nagy Piroska
kedd, 2013. február 26. 18:16
Nagyon szép a vers . Elgondolkodtató . Megfejtésre váró . A gondolatmadár szópihe tolla különleges metafora .
Valahogy a remény és félelem harcát érzem benne , vajon ki győz ?
Ha elég magasra repül a lélek , akkor az övé az esély .



Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: