Tóth Ágnes

Tökös versike

Tök a fejem nagy és kerek,

Az egész kert rajtam nevet.

Apámra a tökre ütök,

De nem vagyok tökkelütött.

Nevethet e zöld csőcselék,

Leszek én még tökfőzelék.

Töklámpás

Nincsen lába

Így nem csámpás,

Hasából lesz a töklámpás,

Gyomrában egy gyertya ég,

Villogtatja két szemét,

Fején ül a tökkalap,

Fényes szája majd bekap.

Csillagtök

Csillag lehetnék az égen,

Vagy a tenger mélyén,

De én tökként éldegélek,

Itt a kert legvégén.

Nem akarok panaszkodni

Könnyet sem hullatok,

Mert a pohos tökök között

Igazi sztár vagyok.

(Másik nevem patiszon

Nagyra növök, ha iszom)

Spárga tök

Ez a tök itt igen drága,

Karcsú teste kissé sárga,

Hosszú, vékony, mint a spárga,

A piacon nincs is párja.

Tökkirály

Végre eljött csütörtök,

Asztalunkon sütőtök.

Anya nevet, s így kínál:

„Deszertünk a tökkirály”

Lopótök

Lopótökkel lopózom,

Egy nagy boros hordóhoz,

A tök nyakát bedugom,

Azon a bort leszívom,

Ha megtelik a tök hasa,

Kancsóba önti a gazda,

Megkínálja a vendéget,

S kíván neki egészséget.