Beszámoló a temesvári református ifjúság nyári táboráról,


Beszámoló a temesvári református ifjúság nyári táboráról,

Idén is volt Kladovánk!

Beszámoló a temesvári református ifjúság nyári táboráról,

2O13. augusztus 17-24 között

Azt hiszem nem az egyedüli vagyok, akinek a ,,nyár” hallatán Kladova jut eszébe s akinek a szívében már nagyon összefort e két szó. Mert ha nyár, akkor Kladova, ha Kladova, akkor jókedv, barátok, játékok, számháború, röpi, focizás, favágás, vízhordás, pihenés, fürdés, napozás, áhitatok, éneklés, beszélgetések... S ezek nélkül, már valahogy nem is teljes a nyarunk. Bármennyire meglepő, vagy sem de néha el kell egy kicsit elszakadni a nagyvárosi zajtól, rohanástól, s ha nem is kell, de jóleső. Nos ez az ,,elszakadni” ez nekünk a Kladovánk, az Arad-Mosóczi Református gyülekezet meghitt, bartáságos táborhelye.

Idén harmincheten voltunk akik el tudtunk szakadni nyolc napra otthonról, hogy ne csak feltöltődjünk, hanem gazdagodjunk is az áhitatok- és egymás által. Napi két áhitat volt, s így két különböző téma alapján tanulányozhattuk az igét. Reggel ifj. Józsa Ferencz Zilah-Fenyves segédlelkésze, illetve az ifi közösségünk idén érettségizett Bartókos diákjai tartották, a kivonulás története alapján (Mózes második könyve) a bevezetőket, melyet kiscsoportos beszélgetések követtek. Délután pedig, Demeter Sándor kórházlelkész, ifjúságunk vezetője, szolgálatait halgattuk Dániel könyve alapján, igyekezve megunkénak tudni Dániel bátorságát, kitartását, állhatatoságát és Istenbe vetett bizalmát. S jó volt felismerni, hogy mennyire állunk messze vagy épp közel Istenhez... Az mindenesetre világossá vált számunkra, hogy nem a mi jókedvünkön állt vagy bukott a tábor hangulata... nem az volt a meghatározó, hogy hogyan szól a csörgő, a dob, a gitár vagy épp a mi hangunk... az sem , ha nyertünk vagy épp vesztettünk röpiben, illetve fociban s még csak az sem, hogy mennyire voltunk éhesek vagy épp fáradtak, mert volt valami, illetve valaki csodálatosabb mindezeknél!

Így két hét távlatában is visszatekintve élő még bennem, illetve úgy vélem bennünk az a légkör, mely ott körülvett, s bár ismét zaj, rohanás, munka, illetve tanulás tölti be napjainkat, van minden napunkban egy-egy tíz perc vagy egy-egy óra, mikor tudunk Vele úgy csendességgben lenni, hogy szinte érezhető minden illata és íze Kladovánknak.

Külön köszönet az Arad-Mosóczi Református gyülekezetnek a lehetőségért, hogy az idén is a gyülekezet táborhelyén tölthettünk el egy szép és áldott hetet, illetve köszönjük a Communitas Alapítványnak, hogy támogatta ifi táborunkat!

Gergely Krisztina, ifis


Szerkesztés dátuma: kedd, 2013. szeptember 10. Szerkesztette: Demeter Sándor
Nézettség: 622


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: