Szürke hófelleg,
úszik az égen.
Nem tud a földre mosolyogni,
tőle a nap.
Csak a fehér hó hullik,
az árva fejemre.
Nem ragyognak rám,
a fényes napsugarak.
A hideg tél uralja a tájat
Fehér zúzmarával díszíti,
a bokrokat.
Hóval fedi be a kopasz fákat.
A kihalt tágas utcákat.
A föld a hó alatt
nem hal meg,
csak alszik csendesen tavaszig .
Álmodik csodás szépeket.
Aludjál nyugodtan tavaszik
Békésen szép természet,
álmodjál gyönyörű szépeket.
Legyen erőd életre kelteni,
a mélyen alvó pusztát
Színes vadvirággal díszíteni,
a zöldellő gyönyörű réteket.