Istenem köszönöm, hogy elébem küldted azt a hölgyet aki a fülembe sugta a tomboló viharban, hogy szívből szeret.
Esett a hó tombolt a vihar fáztam, reszketett az ajkam, de remegve magamhoz öleltem s azt mondtam neki bármi lesz örökké szeretem.
Már langyosan simogat a szellő, huncutkodva melegen simogat a nap.
Eszembe jutnak a kedves szavak, de már nem látom az arcodat.
Istenem köszönöm neked, szívből a felejthetetlen boldog napokat.