Debreceni Zoltán író - Nincs senkim, Őszi szerelem.. Nagykereki, Kismarja, Kisvejke, Nagyvejke u


Debreceni Zoltán író - Nincs senkim, Őszi szerelem.. Nagykereki, Kismarja, Kisvejke, Nagyvejke u
Debreceni Zoltán versíró 
Debreceni Zoltán versíró  
Debreceni Zoltán versíró 


             Híres emberek.. (Debreceni Zoltán író)

 

Debreceni Zoltán emléklapot kapott 2017 és 2019-ben

művészete elismeréséért. 

Debreceni Zoltán író emléklapja  
Debreceni Zoltán író emléklapja

Derecske - Debreceni Zoltán versíró  
( Debreceni Zoltán író.. Hajdúbagos
Debreceni Zoltán - Őszi Szerelem ... 

Őszi szél susog a lombok között,
Sárga levelek hullnak a földre.
A nap sugarai még melegen simogatnak,
De az éjszaka hűvös, mint a tél.

A fák csendesen megpihennek,
A természet lassan álomba szenderül.
Az őszi színek festik a tájat,
Mint egy varázslatos festményt.

Emlékek szállnak a széllel,
Régi szerelmek, boldog pillanatok.
Az őszi napok halkan mesélnek,
Mint egy régi, kopott könyv lapjai.

Őszi hangulat, békesség és nosztalgia,
Mikor a múlt és a jelen találkozik.
Egy pillanatnyi csend, egy sóhaj,
Őszi szélben elrepül a gondolat
Kisvejke: 2012 
       Debreceni Zoltán író 
Derecske - Debreceni Zoltán versíró
Debreceni Zoltán - Párosan gyönyörű az élet...

Leskelődik a nap a bárányfellegek között.
A gyönyörű kikelet már virágba öltözött.
Gyermeklácfütől sárgálik a zöldellő rét.
A tóban úszkálnak a formás tőkerécék.

A horgászok csendben körül ülik a tavat.
Boldogan fogják meg a horogra akadt halat.
Gondtalanul ballagok melletted a tóparján,
mosolyogva a két szemedbe nézek.
Istenem párosan milyen gyönyörű az élet.
.......    ......     ....... 

   
  Biharkeresztes Debreceni Zoltán versíró  
Debreceni Zoltán versíró 

Nincsen apám sem anyám.
Hatan nőttünk fel szülő nélkül mi árván.
Még kenyérből sem
ettem sokszor eleget.
Akkor sírtam az éhségtől,
mikor a gazdag tele hassal nevetett.


Fiatal korában meghalt apám és anyám.
Utána még az isten is nagyon ritkán figyelt rám.
Az öröm is elment tőlem nagyon-nagyon messzire.
Mert a szegény árva cigányt még.

 

Debreceni Zoltán: Augusztusi nyár.

Veled jártam itt valamikor az augusztusi nyárban.
Virág tengerben sétáltál a Hajdúbagosi pusztában.
A bárányfellegek is gyönyörködtek benned.
Csak lassan bandukoltak
a fellegekkel tarkitott égen.

Olyan volt a rét mint egy színes virág tenger.
Most itt sétálok búsan két kisírt szemmel.
A fák is halkan vigasztalnak, suttogják felejtselek el téged.
Én mosolyogva igennel bólintok rájuk.
Pedig a szívem majd

Szerkesztés dátuma: péntek, 2013. november 8. Szerkesztette: Debreceni Zoltán Író
Nézettség: 709


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: