Mi fán terem a bölcsesség?
Elmondom tinéktek!
Dióhéjba foglalom, mit
E témában érzek.

Általános vélekedés,
Miszerint az almafa, 
Termése az okosságot, 
Önmagában hordozza.

Így gondoltam régen én is,
Hisz ezt mondja a fám-ma:
„Tudás van a belsejében,
Vitamin héjában.”

Egyszer aztán felfedeztem,
Mi lehet az igazság.
Minden évben, őszi szélben,
Észt érlel a valóság.

Belégyűjti a természet,
Valamennyi csodáját,
Teljes élet szép reményét,
Válaszoknak tudását.

Köré kemény kérget terem,
Agyölelő koponyát,
Kobak gömbök növekednek,
Díszítik a diófát.

Jő az ember, az ostoba,
Erőszakos fajta,
Feltöri a bölcs fejeket,
S beleiket falja.

Mi fán terem a bölcsesség?
Elmondtam tinéktek!
Dióhéjba foglaltam, mit
E témában vélek.

2013.12.01.