 |
A nyári nap mosolyogva néz a kedves puszta tájra.
A délibábos szíkes régi Hortobágyra.
Szomorúan,
könnyes szemekkel néz rám az üres pusza.
Nem legel már rajta ló, sem szamár, sem bírka.
A kilenclyukú híd tátott szájjal látja.
Csikók és birka helyett a magasra nőtt gaz,
tekint vissza rája.
Elpusztult minden,
nincsen már sok juh,
eladta a birka.
Nem legel a nagy pusztába tinó,
sem nyáj,
sem marha.
A gémeskútban a
vedret is,
teljesen megette a rozsda.
