Néma csend honol a Kisvejkei temetőbe.
Keserű sóhajok szállnak a magas fellegekbe.
Anyám sirja mellett nyílnak a gyönyörű virágok.
Mellette fájós szívvel sokszor sirdogálok.
N
Mosolyogva menj haza Kisvejkére.
Mert téged még haza várnak.
Örülhetsz a drága jó apád hangjának.
Addig menj Erzsike.
még hallod,hogy kopognak a léptek.
Mert addig tárt karokkal várnak haza téged.
Menj,menj soha ne néz hátra.
Mert még ráborulhatsz a jó apád vállára.
Mondj el neki minden jót és szépet.
De soha se mondj neki rosszat.
Ne szomorítsd el a lelkét jobban.
A drága jó apádnak.
Mert a halottak soha sem beszélnek..
A nyári szellő a sirod előtt lágyan simogat,
mintha te simogatnád anyám az arcomat.
