KENYÉRBARLANG KIS LAKÓJA… Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kenyérbarlang


KENYÉRBARLANG KIS LAKÓJA…  Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kenyérbarlang

 

 

 

 

 

 

 

KENYÉRBARLANG KIS LAKÓJA…

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kenyérbarlang

 

„Ni csak, itt egy kenyérbarlang, bebújok és szunyálok,

Ott bent aztán mindenkinek jóéjszakát kívánok.”

Szólt a kicsi játékkutya és óvatos léptekkel,

Bepréselte magát oda iszonyatos erővel.

 

Kenyérbarlang kis lakója fekszik csendben kedvesen,

Azt hitte, hogy majd nyújtózhat jó nagyot kényelmesen.

„Szűk a barlang, jaj, mit tegyek, mert mindig felébredek,

Mondjátok meg pajtikáim, szerintetek mit tegyek?

 

Nem elég, hogy szűk a barlang, nem is ettem ebédet,

Anyukám sem vette észre, hogy a fia lelépett.

Éhes vagyok, szomjas vagyok, eszek egy kis kenyeret,

Úgyis szűk a kenyérbarlang, vajh milyen íze lehet?”

 

Játékkutya lassan szépen neki fogott kajálni,

Egyébként is nem lett volna kedve otthon lazsálni.

„Kicsit száraz már a fala, de én mégis megeszem,

Jó lenne egy kis tejecske, jaj, de hol van az eszem?

 

Kicsike a kenyérbarlang, tejcike már nem fér be,

Kieszem magam belőle, ne jöjjön senki ide!

Nem akarok osztozkodni, megeszem én egyedül,

Utána a kis fa alatt majd a kutyus elterül.”

 

Úgy is tett a játékkutya, kis barlangot megette,

Kicsi pocit a kenyérrel teljesen megtöltötte.

Jóllakottan odakúszott, megpihent a fa alatt,

Vége lett a kis mesének, szunyókálva ott maradt.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2014. 05. 05. Hétfő este 20:05

 

 

 


Szerkesztés dátuma: kedd, 2014. május 6. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 507


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: