A fiatalságommal együtt elszökik tőlem a szerelem.
Az öröm is elmegy szépen észrevétlenül szelíden.
Csak a keserű bánat marad meg örökre énnekem.
Kisvejkei vén hegyek mind a távolba és az ég felé nézeget.
Felette zengő madarak szüntelenül ide-oda szállanak.
Az alföldön a gyönyörű szőke Tisza oly kecsesen kanyarog.
Minden vízcsepp benne csak én rám mosolyog.
A sok sziget,
a szerelem,
még a vándor felhő is az égről,
fehér kendővel csak nekem integet.
