Debreceni Zoltán múzsája Csajé
.
.
 |
Debreceni Zoltán versíró
Debreceni Zoltán - Tavaszi Szerelem
Tavasz szellője halkan susog,
Virágok nyílnak, szívekben is lobog.
Két szerelmes szív találkozik a réten,
Csókjaik édesek, mint méz a méhnek.
A nap sugarai simogatják arcukat,
Kezüket összefonva sétálnak a határban.
A tavasz szerelemmel tölti meg a levegőt,
Mint a virágok illata, mely szétterjed a mezőn.
Őszinte szavak, lágy simogatások,
Együtt járják az élet útját, kéz a kézben.
Tavaszi szerelem, mint a friss hajnal harmata,
Örök emlékké válik, szívükben örökké marad
Egy tanyán vidáman boldogan éltünk.
A gyönyörű gyerekkort csak később kezdte beárnyékolni a boltba és az iskolába járás,mert testvérek között is volt öt kilométerre az iskola,bolt a tanyához.
Szüleimnek sokszor okozott disszonáns hangot az éhes gyomruk korgása.
Nekünk tették félre a kevéske ételüket is.Akkori időben a cseléd keserű kenyerét a gyerekek is ették,illetve ették volna ha lett volna mit.
Csak nehezen áll bennem össze a szomorú történet.
Amit a megboldogult szüleim beszélgetéséből úgy-ahogy összetudok rakni.
A tanyával szemben futott a vasút vonal,körülbelül két kilométerre.
Ott állott a vasúti őrház más néven bakterház ahol a kövesút keresztezte a vasúti síneket.Természetesen sorompóval,amit a bakternek kellett kezelni.
Oda jártunk tejet venni,ha jutott rá pénz.
Akkor nyáron került a tanyába egy távolabbi faluból egy jó szituált cigány ember az lett a tanyagazda.
Apám már ismerte régebbről,ezért nagyon jó barátok voltak.
A munkából hazafelé szegény apám mindig betért Matyi bácsihoz diskurálni,kártyázni.
Néha a pohár fenekére néztek kártyázás és beszélgetés közben.
De nem részegségig.
A cigány tanyagazdának meg volt mindene, nem volt olyan szegény mint mi.
Anyám haragudott mikor apám később jött haza,mert aggódott miatta.
Pedig nem volt oka,mert nem volt részeges.
Matyi bácsi nagyon jó szívű volt mindig küldött nekünk egy nagy darab házi kenyeret szalonnát,mert tudta éhezünk.
Valamivel messzebb lakott a családjával a tanyától egy takaros kis házban.
Nagyon örült az élelemnek anyám.
Egy vasárnap reggel szörnyű hírrel állított be apám,munkából jövet.
Mert volt mikor éjjeliőr is volt,hogy többet keressen.
Képzeld az áldott jó cigány tanyagazdát Mátyást baltával fejbe vágták sírva mondta anyámnak.
Úgy történt várta a búza rakományt szóltak telefonon neki,hogy kipukkant a traktor kereke.
Később érkezik.
Így haza nézett a gyerekekre,és ledőlt ruhástól az ágyban.Matyi felesége pedig a faluba ment vásárolni,elvitte magával a 6-éves nagyobb gyereket. A kicsik kint játszottak az udvaron, észre sem vették,hogy valaki bement a házba. Ez a gyilkos valaki ami később kiderült,egy részeges fehér bőrű juhász volt,akit a számadója kirudalt.,mert eladott több bárányát.
Tudta,hogy cigány tanyagazda tehetősebb és elment hozzá pénzt rabolni.
Azt gondolta,hogy mérlegháznál a terményt veszi át.
A konyhában harminc fillért talált a telázsin,hiába felforgatott mindent,
a belső szobában kezdett matatni, mikor meglátta az alvó cigányt az ágyon.
Nála volt az udvaron talált balta,és az ébredező cigány embert hideg vérrel fejbe vágta,
aki meglepődve kérdezte tőle
-Mit keres itt...?
Azt kérdezte volna,de nem volt ideje a kérdést befejezni.Mert az elvetemült fehér bőrű ember a baltával a fejére sújtott.
A bukott juhász mint aki jól végezte dolgát beosont a kukoricásba.
Az udvaron játszó 3-4-éves körüli gyerek látta,mikor kijött a házból és ismerte is,mert mellettük őrizte sokat a juhokat.
Mikor észre vette a kis gyerek,hogy az apja fejéből ömlik a vér.A tanyától távolabb kapáló emberek felé szaladt sírva kiabálta,hogy az apja feje vérzik.
Hívták a munkások gyorsan a mentőket,de az ártatlan roma míg az éjjel meghalt.
A gyerek mondta a rendőröknek,hogy a juhász jött ki a házból,de a kora miatt nem fogadták el a vallomását.
Az ügy a fel nem derített bűnügyi akták közé került.
Csupán egy doboz gyufa ára miatt kellett az ártatlan,alvó cigánynak meghalni,mert csak annyi volt a telázsin.
A többi pénzt mind elvitte a felesége vásárolni.
A gyönyörű gyerekkort csak később kezdte beárnyékolni a boltba és az iskolába járás,mert testvérek között is volt öt kilométerre az iskola,bolt a tanyához.
Szüleimnek sokszor okozott disszonáns hangot az éhes gyomruk korgása.
Nekünk tették félre a kevéske ételüket is.Akkori időben a cseléd keserű kenyerét a gyerekek is ették,illetve ették volna ha lett volna mit.
Csak nehezen áll bennem össze a szomorú történet.
Amit a megboldogult szüleim beszélgetéséből úgy-ahogy összetudok rakni.
A tanyával szemben futott a vasút vonal,körülbelül két kilométerre.
Ott állott a vasúti őrház más néven bakterház ahol a kövesút keresztezte a vasúti síneket.Természetesen sorompóval,amit a bakternek kellett kezelni.
Oda jártunk tejet venni,ha jutott rá pénz.
Akkor nyáron került a tanyába egy távolabbi faluból egy jó szituált cigány ember az lett a tanyagazda.
Apám már ismerte régebbről,ezért nagyon jó barátok voltak.
A munkából hazafelé szegény apám mindig betért Matyi bácsihoz diskurálni,kártyázni.
Néha a pohár fenekére néztek kártyázás és beszélgetés közben.
De nem részegségig.
A cigány tanyagazdának meg volt mindene, nem volt olyan szegény mint mi.
Anyám haragudott mikor apám később jött haza,mert aggódott miatta.
Pedig nem volt oka,mert nem volt részeges.
Matyi bácsi nagyon jó szívű volt mindig küldött nekünk egy nagy darab házi kenyeret szalonnát,mert tudta éhezünk.
Valamivel messzebb lakott a családjával a tanyától egy takaros kis házban.
Nagyon örült az élelemnek anyám.
Egy vasárnap reggel szörnyű hírrel állított be apám,munkából jövet.
Mert volt mikor éjjeliőr is volt,hogy többet keressen.
Képzeld az áldott jó cigány tanyagazdát Mátyást baltával fejbe vágták sírva mondta anyámnak.
Úgy történt várta a búza rakományt szóltak telefonon neki,hogy kipukkant a traktor kereke.
Később érkezik.
Így haza nézett a gyerekekre,és ledőlt ruhástól az ágyban.Matyi felesége pedig a faluba ment vásárolni,elvitte magával a 6-éves nagyobb gyereket. A kicsik kint játszottak az udvaron, észre sem vették,hogy valaki bement a házba. Ez a gyilkos valaki ami később kiderült,egy részeges fehér bőrű juhász volt,akit a számadója kirudalt.,mert eladott több bárányát.
Tudta,hogy cigány tanyagazda tehetősebb és elment hozzá pénzt rabolni.
Azt gondolta,hogy mérlegháznál a terményt veszi át.
A konyhában harminc fillért talált a telázsin,hiába felforgatott mindent,
a belső szobában kezdett matatni, mikor meglátta az alvó cigányt az ágyon.
Nála volt az udvaron talált balta,és az ébredező cigány embert hideg vérrel fejbe vágta,
aki meglepődve kérdezte tőle
-Mit keres itt...?
Azt kérdezte volna,de nem volt ideje a kérdést befejezni.Mert az elvetemült fehér bőrű ember a baltával a fejére sújtott.
A bukott juhász mint aki jól végezte dolgát beosont a kukoricásba.
Az udvaron játszó 3-4-éves körüli gyerek látta,mikor kijött a házból és ismerte is,mert mellettük őrizte sokat a juhokat.
Mikor észre vette a kis gyerek,hogy az apja fejéből ömlik a vér.A tanyától távolabb kapáló emberek felé szaladt sírva kiabálta,hogy az apja feje vérzik.
Hívták a munkások gyorsan a mentőket,de az ártatlan roma míg az éjjel meghalt.
A gyerek mondta a rendőröknek,hogy a juhász jött ki a házból,de a kora miatt nem fogadták el a vallomását.
Az ügy a fel nem derített bűnügyi akták közé került.
Csupán egy doboz gyufa ára miatt kellett az ártatlan,alvó cigánynak meghalni,mert csak annyi volt a telázsin.
A többi pénzt mind elvitte a felesége vásárolni.
