TANFOLYAM, NYUGODJ BÉKÉBEN!
Figyelmeztetés!
Komolytalan írás, amely egy komoly tanfolyam záró bankettjére készült, parodizálva a történéseket, szörnyű régen.
ELOLVASÁS UTÁN ELÉGETENDŐ!
Száll az ének szájrul szájra,
Elszálltunk mi is Nyírpácra.
Temetni a tanfolyamot,
Ami nékünk éltet adott.
Szívünk tele búval – bajjal,
Alig bírunk most magunkkal.
Öt napon át okosodtunk,
Kevés híján elpusztultunk.
Föld alá a szekciókkal,
Takarjuk le koszorúkkal!
TISZTELT GYÁSZOLÓ NYÍRPÁCI IRODA! MŰVELŐDÉSI KÖZPONT, ORSZÁGOS ÉS MEGYEI SZAKTANÁCSADÓK, SZEKCIÓVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐK ÉS MINDAZOK, AKIK ELJÖTTEK A TANFOLYAM TEMETÉSÉRE!
Fájó szívvel és rendszeres virrasztással (napi 4 - 5 órás alvás mellett) emlékezzünk meg mindarról a szépről, mindarról a jóról, amelyet ez alatt az öt nap alatt szerzett az elhunyt a számunkra. Kellő filozófiai megalapozást, tartalmi előírásokkal, úgymint (bevezetés, tárgyalás, befejezés, főbeszéd, albeszéd, mellé beszéd stb.) teltek el a napjaink, amelyek bővelkedtek örömben – bánatban egyaránt.
Örömben azért, hogy viszontláthattuk a Lecsófalvi tanfolyam résztvevőinek gyéren előforduló maroknyi csapatát, szaktanácsadóinkat, gyakorlatvezetőinket és szeretett csókos ajkú atyai barátunkat, xy elvtársat. Szomorúságban pedig azért, mert nem volt megfelelő a tanfolyam résztvevői között az édenkerti egyensúly, a megfelelő ivararány. Kb. 5:1 az erősebbik nem javára.
TISZTELT GYÁSZOLÓ MŰVÉSZETI KÖZREMŰKÖDŐK!
A tanfolyamunk 19.. április 15. – én 10 órakor született hosszas, egy éven áttartó vajúdás közepette a Cibakházi Peszterce nevét viselő Művelődési Központban és mindjárt az első napon elkezdett dolgozni. Mivel kötelező a 8 órás munkaidő, ezért minden reggel 8 órától délután 16 óra 50 percig szorgos munkáskezek formálták, irányították az újszülött első lépéseit.
Az újszülötteket szigorú szülői felügyelet alá helyezve szekciókba tömörítették, hogy ez által ne zavarhassák egymás munkáját kisded játékaik közben. Az éber szülők,(szekcióvezetők, gyakorlatvezetők) szigorúan nézték az órájukat, és nem engedték az aprójószágokat munkaidőben elcsatangolni. Mivel szállítási problémák miatt az anyatej nem érkezett meg időben sohasem, ezért úgynevezett „A” – vitamin szerek (a továbbiakban értsd, a sör, a bor, a pálinka, a vermut, egyszóval alkohol) használatát kellett bevezetni.
Ezért fordulhatott elő néhanapján, az a dolog, hogy a csintalan énekszekciós kisdedek a szünetben is folytatták nótázásaikat a folyosókon. A zenészek fújták, ütötték – verték, ráncigálták a szerszámaikat addig, amíg az egyik dobos gyermek eljátszotta valahová a dobverőjét. Apuka megfenyítette, és azt mondta pici csemetéjének, hogy ezután kezeivel verheti, de nem a dobot, hanem a saját fenekét.
Amikor leszállt az este az engedetlen lurkók elszöktek az ágyikóból és körutat tettek a városban az alábbi útvonalon: Vasút vendéglő – Tó vendéglő – Kazamata – Parkerdő – Taverna – Hotel bár stb. Ezeken a helyeken kiderült, hogy mi is az a Vilmoskörte.(nem rágni, lenyelni) Máig is vita tárgyát képezi az a körülmény, hogy milyen rafinált módon mászott bele a körte az üvegbe.
Megtudták, hogyan lehet 300 forintért inni egy üveg pezsgőt, hogyan lehet ugyanennyiért taxiba ülni az éjszaka kellős közepén. Ilyen és ehhez hasonló tudomány birtokába jutva tértek volna nyugovóra az engedetlen nebulók.
A szálloda éber portai szolgálata azonban a hivatása magaslatán állva nem akarta visszaengedni az egyik újszülött kislányt és zordon szavakkal rákiáltott:
-Hova akar menni kis nagysád? – mire a megszeppent csöppség helyett az egyik kisfiú válaszolt fennhangon:
-Szobára! Bee!
Az elképedt éber kapuőr pedig tátott szájjal, némán bámult a tovarobogó gyermekek után. Elcsendesedik a szálloda, lefekszenek a nebulók, amikor a távolból, az egyik szobából mély bariton hangon megszólal a Don Carlosból Fülöp király áriája:
„Majd alszom én, ha véget ér a kín…” Az időpont hajnali négy óra. Ahogy árad a dal a szobákon át, az egyik szekcióvezető kiugrik az ágyból, elkezd keresztrejtvényt fejteni, zsebrádióját a legnagyobb hangerőre állítva azon kesereg, hogy miért hagyta otthon az altatóját.
Reggel öt óra tájt végre nyugovóra térnek a csemeték azzal a tudattal, hogy majd a papa – mama fél hatkor felkelti őket.
-Ébresztő fel! – hangzott hétkor, fél nyolckor, de a nebulók bizony alusznak tovább, ezért csak kilenc után érnek be a dolgozóba, ahol bocsánatért esedeznek.
TISZTELT GYÁSZOLÓ CSA – CSA – CSALÁD!
Az előbb már említett nagyérdemű gyülekezet.
Öt napos tanfolyamunk legjelentősebb eseményeit soroltam fel az imént a teljességre való törekvés legcsekélyebb mértéke nélkül, amikor váratlanul, tragikus körülmények között átszenderült a másvilágra. Élete nem volt hiábavaló, ezért búcsúzzunk el tőle illő tisztelettel.
Fájószívvel búcsúznak tőle szülei a Megyei Tanács és a Nyírpáci Iroda, akik életet adtak a gyermekeknek. Nevelték, táplálták őt, de a szellemi táplálék túladagolása miatt az újszülött öt nap múlva kiszenvedett. Búcsúznak tőle a szekciók vezetői és mindazok, akik féltő gonddal óvták, tisztelték és szerették őt. Élete nem volt hiábavaló. Most, hogy szomorúan, küszködve az ivógörccsel, pardon sírógörccsel, állunk itt, kötelességünk illő módon eljuttatni őt a végső nyughelyére. Mert nem az hal meg igazán, akit eltemetnek, hanem az, akit elfelednek. Mi nem feledjük el őt, az öt napot megélt tanfolyamot.
KEDVES BARÁTUNK! MŰVÉSZETI KÖZREMŰKÖDŐK TANFOLYAMA! NYUGODJ BÉKÉBEN!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 1986. 09. 08
U.I. Egyébként az a bizonyos tanfolyam, aminek egy kicsit kiparodizált eseményeit próbáltam leírni, Tapolcán zajlott anno.
