AKKOR MÁR KÉSŐ LESZ…


AKKOR MÁR KÉSŐ LESZ…

 

 

 

 

 

 

 

KEDVES BARÁTAIM!

A verset hét évvel ezelőtt írtam, de azt hiszem, ma is el lehet rajta gondolkodni-:)))

 

AKKOR MÁR KÉSŐ LESZ…

 

Ha úgy érzed magadra maradtál, akkor se add fel,

Ha úgy érzed nem szabad felállni, akkor is kelj fel.

Ha úgy érzed elhagytak Barátid akkor is Remélj,

Ha esti sötétben járkálsz utadon, akkor se félj.

Ha szembeköpnek Téged váratlan, akkor se térj ki,

Neked sohasem szabad meghátrálni bújva félni

 

Mert akkor rád rohannak, megtipornak megaláznak,

Becsületedbe gázolnak és sorban meggyaláznak.

Légy büszke mindig és következetesen Hazafi,

Ne akarja Terád adni más köpönyegét senki.

Írjad ki magadból mindazt, ami szívedet bántja,

Ne legyél érdemtelenül senkinek sem Barátja.

 

Az évek és évtizedek lassan, vagy gyorsan szállnak,

Majd egyszer Lelked észreveszi, hogy sír szélén állnak

Mindazok, akik végleg jöttek Tőled elbúcsúzni,

De amíg Éltél nem akartak Véled szóba állni.

Akkor már késő lesz, mert fáradt tested sírba szállva,

Örökre megnyugszik csendes temető magányába.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2007. 04. 29

 

U.I. A fényképem egy hónappal a vers születése előtt készült

 

 

 

 

 


Szerkesztés dátuma: szerda, 2014. szeptember 10. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 572


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: