Tudom, már bármikor kimondhatom,
Érettünk elgyötört kezeidet fogva,
Melletted valóban boldog vagyok,
Szívem a szívednek hű szerelmes foglya.

Tudom, már bármikor érezhetem,
Színesen szikrázó szemeidet nézve,
Fényében mindennap elolvadok,
Újra, és újra lelkem megigézve.

Tudom, már bármikor bevallhatom,
Szavakért cserébe, könnyeket remélve,
Tőled az életem tisztán ragyog,
Ez, földi létemnek kiteljesedése.

Tudom, már bármikor figyelhetem,
Pillanat képeit emlékekbe zárva,
Lépteid nyomán, hogy szárnyra kapok,
Magasan repülök, karjaim kitárva!