Felemészti önmagát az
éhező gyomor,
Eszi csöppnyi áldozatát
A földi nyomor.
Percről percre kevesebb az
igazi esély,
Feléli az erejét a
haldokló remény.
Szétmarja a fájdalom a
testet, és lelket,
Míg más bőségben dúskál, Ő
Végleg kiszenved.
Feladja a küzdelmet, mit
kezdetektől vív,
Kialszik a szeme fénye,
Elhallgat a szív.
2014.11.24.
