„A MI HÁZUNK” Egy vékony notesz lapjait forgatva


„A MI HÁZUNK”  Egy vékony notesz lapjait forgatva

 

 

 

 

 

 

„A MI HÁZUNK”

Egy vékony notesz lapjait forgatva

 

 

   Ma délelőtt a házi archívumom régi iratai között kutakodva egy kis notesz került a kezembe. A valamikori gazdája Áldott Emlékű Apai Nagybátyám Nagy Gyula volt. Sajnos Ő 1943 – ban Krisztusi korban 33 évesen megtért a Teremtőhöz. Felszentelt Református lelkész volt, aki tanulmányait Pápán a Református Kollégiumban végezte. Ott járt Gimnáziumba és a Lelkészképzőbe is. A kis noteszt még Édesapámtól Jussoltam, de a sok iromány között még nem került sor mindennek a feldolgozására és digitalizálására, hiszen Édesapámnak is tetemes mennyiségű vers és egyéb kézirata van, de még a java szintén feldolgozás előtt lapul a szekrényben. Egy részét már számítógépre vittem és azokat átadtam a Veszprém Megyei Múzeumnak, ahol biztonságban megmaradnak majd. Később a többi is odakerül más dokumentumokkal együtt.

   Most azonban Gyula Bátyám noteszáról van szó. Rövidke életében kitűnő tanuló volt minden iskolájában és verseket is írt, angol nyelvterületről fordított, melyekkel pályázati díjakat is elnyert annak idején. Benne megtaláltam egy olyan versét, amellyel eddig még nem találkoztam sehol. Különösképpen megörültem ennek, mert a régi fényképek között találtam egy olyat is, amelyben a megverselt és általam címadónak is átvett kis házikó látszik. Azért is tettem idézőjelbe az írásom címét, ezzel is utalva a vers szó szerinti címére való hivatkozást. A fénykép nem tudom mikor készülhetett, mert erre való adatom nincsen. Feltételezéseim szerint 1930 – as években készülhetett, hiszen középen a nyakkendős fiatalember Édesapám, aki 1914 – ben született és rá nézetre a kora beleillik ebbe az időbe.  Mellette szemből nézve balról Nagyanyám, a szélen Édesapám másik Bátyja, Nagy Sándor látható. Édesapámtól jobbra pedig kalapban Dédnagyapámat vélem felismerni, akit személy szerint szintén nem ismerhettem meg életében. A vers írója, Gyula Bátyám nincs a képen. Egyébként a három testvér közül Ő volt a legidősebb a családban. Ha valaki nem tudná, egy kis Bakonyi Községről, Bakonyszentkirályról van szó ebben az írásban, amely az én Szülőfalum is egyben.

    A ház ebben az állapotában már nincs meg, mert lebontásra kerülve új épült helyette, de még nekem volt szerencsém látni és egy éven keresztül, igaz csak csecsemőként benne is lakni. Aki majd olvassa a verset és megnézi a képet, visszaköszönnek benne a leírtak az udvar kivételével, mert arról nem készült akkor felvétel, de az én emlékeimben örökre megmaradt. A ház bejáratáról az udvar felől azonban igen, ahol szintén ott áll a vers írója Nagy Gyula. Utólag is hálával tartozom Gyula Bátyámnak ezért a kis versért különösen azért, mert sajnos Őt csak fényképekről, Családi visszaemlékezésekből és dokumentumokból ismerhettem meg. A több nyelven író és beszélő, kiváló hegedűs és tornász, gyors és gépíró fiatalember karrierjét azonban a korai halál félbeszakította. Ilyen kiváló tudással nem tudni, hogy mi válhatott volna belőle.  Azt is el kell még mondanom, hogy a fényképen még látható és megverselt kőkerítés sincs már meg azzal a bizonyos kis toronnyal.

 Végül álljon itt a már említett, számomra nagyon kedves vers:

 

 

 

A MI HÁZUNK

 

Fehér, mosolygó régi ház,

Rá lombos, vén eper vigyáz.

Muskátlis apró ablakú

Nem cifra kő, csak sárfalú.

 

Előtte kiskert, illatos,

Benn jázmin, szekfű illatoz.

Kút is van, mélyén gyöngy a víz

Künn sáros út kanyarja visz.

 

Kis kőfal néz az útra ki,

Parányi tornya van neki.

Innen nyerít a kis csikó,

Ha jön a tülkös autó.

 

Hátul magas kazal mered,

Körötte sok virgonc gyerek

Bujkálva egymást kergeti,

Taszítja, majd földhöz veri.

 

Szomszédja a csendes pajta,

Szútól elkorhadt ajtaja.

Föléje ringó almaág

Gyümölcse hinti illatát.

 

Nagy Gyula

 

Pápai Református Kollégium

VIII. Oszt. Gimnazista tanulója

 

   Hálát adok az Istennek azért, hogy ilyen kiváló eleim voltak, akikre ma is büszke vagyok, és az leszek életem végéig.

 

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2015. 06. 27. Szombat Délután 15: 02


Szerkesztés dátuma: szombat, 2015. június 27. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 411


   







Tetszik  

Megjegyzések

Nagy Bálint
szombat, 2015. június 27. 16:36
Kedves Barátaim!
Gyula Bátyám fotója ifjú Gimnazistaként Pápán-:)))

Nagy Bálint
szombat, 2015. június 27. 16:38
Kedves Barátaim!
Gyula Bátyám a ház bejáratánál áll-:)))




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: