Átlagosan 30-40 méterre növő fa, törzse térgörbe erdei telepítés esetén egyenes, mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett. Pillangós virágai levélhónalji, csüngő fürtökben nyílnak, fehérek, tokjuk zöldessárga. Termése vörösesbarna hüvely, mérgező, magjai vese alakúak. Magyarországon 1710-ben ültették először Erdődi gróf pozsonyi kertjében. Az alföldi fásítás legfontosabb növénye lett. Az 1800-as évek második felében a nagy akácfaerdők telepítése gyökeresen megváltoztatta az addig fátlan, puszta Alföld képét.  Gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek. Nehéz, (nyersen900-950kg/köbméter), kemény, tartós fája van. Hazai fafajok közt a legtartósabb. Jó mézelő.

Mérgező részei: kéreg, mag

Hatóanyagok: robin, phasin, akaciin.

Hatás: hasi fájdalmak, szélgörcsök, nyugtalanság, izgatottság, görcsök, majd tompultság, bénulások lépnek fel. A bőr, nyelv és a nyálkahártyák sárga színűek lehetnek.

Megjegyzések

kedd, 2016. február 16. 07:44 Fazekas Piroska Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A köznyelv gyakran a fehér akácot (Robinia pseudoacacia) érti „akácfa” alatt. A nemzetség tudományos nevét arról a Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ben Európában meghonosította a növényt. A fajok száma szerzőnként változó, a minimális négytől[1] mintegy húszig[ terjedhet. Több természetes hibrid is előfordul. Magyarországon a 18. században kezdték telepíteni a futóhomok megkötésére.