A csíksomlyói kegytemplom és kolostor a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke.
Története: A Csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort. A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez ma is a templom búcsúnapja. Ebből az első kolostorból mára mindössze egy portálé és egy pinceablak maradt fenn. A templomot és kolostort erős kőfallal vették körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges betörésekkor menekült. 1661-ben azonban a falak sem tudták megvédeni az épületeket a török támadásától. A támadók a templomot és a kolostort felgyújtották, az ide menekült népet pedig részben megölték, részben fogságba hurcolták. Az áldozatokat a templom előtt tömegsírba temették. 1694-ben tatár sereg támadta meg Csíksomlyót, de ezt a kolostor diákjai a nép segítségével visszaverték. Az épületeket a 17 – 18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek.
Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. A tornyok építését 1830-ban fejezték be. A homlokzatok álló Mária-szobor 1837-ben készült, Rothenbacher brassói mester alkotása. A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel. 1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.
A templom belseje: A templom berendezését nagyrészt Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette. Az oltárok közül Szent Ferenc oltárképét 1838-ban Csűrös József kolozsvári festő festette. A Szent Anna oltárt Papp Miklós festette 1839-ben, csakúgy, mint a Keresztelő Szent János oltárt 1840-ben. A Szent Anna oltáron felül Szent Apollónia, alul Jézus születése látható. A Keresztelő Szent János oltáron felül Szent Sára, alul pedig Szent Mária Magdolna látható. A Szent Antal oltár mai képét 1931-ben Szopos Sándor kolozsvári festő festette, miután az eredeti képet a sófalvai kápolnának adták. A felső képet, mely Szent Bonaventúrát ábrázolja Papp Miklós festette. A Szent Erzsébet oltár képe 1938-ban készült, miután az eredeti Szent Ignácot ábrázoló képet a kórusba vitték fel. A felső kép Szent Julianna, az alsó az utolsó vacsora, Papp Miklós alkotásai. A Nepomuki Szent János oltárt 1835-ben emelték, felül Szent Erzsébet látogatása, alul Szent Vendel látható. A Kortonai Szent Margit oltár festője ismeretlen. A szószéket ugyancsak Papp Miklós készítette 1835-ben. A főoltár mögötti háttér 1848-ban készült el, maga az oltár azonban csak 1876-bnan készült el. A kórust 1831-ben Papp Miklós és Pfeiffer Antal gyergyószentmiklósi mester építették. A színes üvegablakok 1905-ben készültek Csehországban. A kegyszobor két oldalán álló Szent István király és Szent László szobrok 1905-ben a tiroli Grödenben készültek Jozef Runggaldier műhelyében. A Szent Antal és Szent József szobrot 1938-ban Vágó Gábor készítette. A sekrestye és a folyosó ajtaján levő domborműveket Vincefi Sándor csíkszeredai mester készítette az 1980-as években. A templomhajó és a bal oldali székek domborműveit Imets László csíkszeredai művész készítette. A kórus alá falazták be Mikes Kelemen háromszéki főkapitány 1686-os síremlékét. Az előcsarnokban levő márványtáblák a rendház nagyjainak emlékét őrzik. A templom diadalívét 1834-ben Erőss József kézdivásárhelyi mester építette. Az orgonát 1931-ben Wegenstein Lipót temesvári mester építette, 2824 síppal Erdély legszebb orgonái közé tartozik. A templom alatti kripta 1732-ben készült, 1838-ban a templom építésével egyidejűleg bővítették. A ferencesek mellett számos világi hívő is nyugszik itt. A templomot 1911-ben Urbanszky Fülöp kolozsvári mester festette ki, a festést 1973-ban renoválták.
A kegyszobor: A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A hársfából faragott alkotás 1510 körül készült reneszánsz stílusban. 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak.
A kolostor: A csíksomlyói kolostor a 15. században a gótikus templommal együtt épült fel. A ferencesek már a kezdetektől fogva oktatták a környékbeli gyermekeket előbb csak alapfokon, majd magasabb szinten is. A csíksomlyói gimnázium első említése 1630-ból származik. Az 1661-es törökdúlás után a szerzetesek helyreállították a templomot és a kolostort is, majd 1667-ben a gimnáziumot is újraalapították. A ferencesek 1675-ben nyomdát is alapítottak, mely a 19. század végéig az erdélyi művelődés egyik legfontosabb terjesztője lett. A csíksomlyói kolostor a 15. században a gótikus templommal együtt épült fel. A ferencesek már a kezdetektől fogva oktatták a környékbeli gyermekeket előbb csak alapfokon, majd magasabb szinten is. A csíksomlyói gimnázium első említése 1630-ból származik. Az 1661-es törökdúlás után a szerzetesek helyreállították a templomot és a kolostort is, majd 1667-ben a gimnáziumot is újraalapították. A ferencesek 1675-ben nyomdát is alapítottak, mely a 19. század végéig az erdélyi művelődés egyik legfontosabb terjesztője lett. A kolostor könyvtára Erdély egyik leggazdagabb egyházi gyűjteménye volt, ahol már évszázadok óta gyűjtötték az értékes köteteket. Köztük számos ősnyomtatvány, festett kódex és könyvritkaság található. A gazdag anyag annak is köszönhető, hogy a könyvtár szerencsésen átvészelte a reformáció időszakát és a háborúkat is. A 17. században a kolostor mellett képíróműhely is működött. A gimnázium fénykorát a 18. században élte. 1720-ban megkezdte működését a Páduai Szent Antal Társulat, 1730-tól pedig a Mária Társulat. 1911-ben a ferencesek a gimnáziumot az egyházmegyének adták át, ekkor költözött a mai Márton Áron Líceum épületébe, ahol 1948-ig katolikus gimnáziumként működött.
A kápolnák: A Kissomlyó hegyén ma három kápolna áll, a Salvator-kápolna, ennek keleti oldalán a Szenvedő Jézus kápolnája, a nyugati oldalon a Szent Antal kápolna. A legrégibb és leghíresebb közülük a Salvator-kápolna, melynek pontos építési ideje nem ismert. A hagyomány szerint 1456. augusztus 8-án a Megváltó színeváltozásának napján Hunyadi János serege a Salvátor nevével az ajkán győzte le az ostromló török sereget. A kápolna tehát a Nándorfehérvári diadal emlékére épült, valószínűleg a 15. század második felében. 1680 körül Mikes Kelemen háromszéki főkapitány és Kálnoki Sámuel erdélyi kancellár adományából bővítették. A Szenvedő Jézus kápolna tulajdonképpen egy fülke, benne az oszlophoz kötözött térdeplő Jézus rendkívül szép, 1810-ben készített szobrával. A Szent Antal-kápolnát 1750 és 1773 között építették a korábbi, 17. századi kápolna helyén barokk stílusban. Oltárképén Páduai Szent Antal látható.
A csíksomlyói búcsú a magyar katolikus hívők által minden év pünkösdkor, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsúja az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben. Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják ki a keresztaljákat és a zarándokcsoportokat. Az ünnepi szentmise a szabadtéren zajlik.
Története: A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. Széles körben elterjedt napjainkban is azt a tévhit, miszerint a csíksomlyói búcsú a János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítésével szembeni ellenállásra emlékeztet. A fejedelem állítólag hadsereggel akarta Csík- és Gyergyószék katolikus híveit unitárius hitre téríteni 1567-ben.
Mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez.
A búcsú lezajlása A fentiek emlékére gyűlik össze minden év pünkösd szombatján a katolikus székelység, és a Kissomlyó hegyén nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tart. Az egykori eseményre emlékezve az is hagyomány, hogy a gyergyóalfalusi keresztalja megy a menet elején. A menet legértékesebb tárgya a főoltár bal oldalán látható labarum, mely az ókorban, Nagy Konstantin császár idején a győzelem jelképe volt. A pünkösdszombati körmenetben ezt a menet központjában viszik a körmenetet vezető püspök előtt. A 30 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint a katolikus gimnázium legjobb végzős diákjának tiszte vinni. A menetet szokásosan a csángók zárják. Amikor a menet a Kissomlyó hegyén levő Salvator-kápolnához ér, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária” című éneket, és így folytatódik tovább a körmenet.
