Segesvár, Szász szék központja, majd Nagy-Küküllő vármegye székhelye volt, a Nagy Kükülő partján.

Nevének eredete: Az ősi magyar seg, ség dombot, halmot jelentett. Ebből keletkezett –es képzővel és az erősséget jelölő vár utótaggal a település neve.

Története: 1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített ide. A szász szék központja lett, favárát 1191-ben kezdték el építeni. Ez a tatárjáráskor elpusztult, majd ezután falakkal és tornyokkal fokozatosan épült be a Várhegy felső része. Várát 1438-ban a törökök feldúlták, de a 16. században helyreállították. Mátyás uralkodása alatt polgárai részt vettek a király elleni felkelésben. 1506-ban itt erősítették meg a három nemzet unióját. 1544-ben a város protestáns hitre tért. 1562-ben az itt tartott országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét. 1849-ben Forró honvéd tábornok foglalta el, majd Bem is bevonult ide. 1849. július 31-én határában volt a segesvári csata. 1992-ben 34 537 lakosából 25 387 román, 6948 magyar, 1327 szász, stb.

Látnivalók:

• Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része. Diáklépcső (1642): 172 fokból álló fedett lépcső, amely a vár főterétől a várhegyre vezet.

• Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli.

• Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. Ma múzeum van benne.

• Szent Miklósnak szentelt vártemploma a hegytetőn áll a 13. században a domonkosok építették

Diáklépcső (1642): 172 fokból álló fedett lépcső, amely a vár főterétől a várhegyre vezet.