Gátalja


Gátalja

Gátalja /románul Gătaia, németül Gataja/, (régen: Gáttája), nagyközség, ma város Temes megyében. Az első világháború kitörésének évében házainak száma 604, lakosaié pedig 3903 volt, akik vegyesen magyarok, románok, kevesen német- és szerbajkúak voltak.

A középkorban Krassó vármegyéhez tartozott. 1323-ban Gotaal, 1343-ban Alsó- és Felső-Gatal, 1396-ban Gatal, Gathal alakban említik az oklevelek. 1406-ban Gathali Páznád fia László volt itt birtokos. A 14. század végén kezdték Temes vármegyéhez számítani. 1572 táján a lugosi végbeliek lecsaptak a gatali városnépre és ott a törököket szétverték, amiért azután a temesvári basa panaszt emelt Báthori Zsigmond erdélyi fejedelemnél. 1688-ban és 1699-ben Szörény vármegyéhez tartozott. Az 1717. évi összeírásból hiányzik. Az 1723. évi gróf Mercy-féle térképen Gatey, 1761-ben Gattay alakban fordul elő. 1779-ben Temes vármegyéhez tartozott.

1823-ban Gorove László és testvérei Lajos és Károly szerezték meg a kincstártól királyi adománylevéllel és a Gáttájai előnévvel. Gorove László magyarokat telepített ide Külső-Szolnok megyéből, a Kiskunságból, továbbá Békés vármegyéből, Szent-András és Kétegyháza községekből. A Gorove-család itteni birtokát Gorove István volt miniszter halála (1881) után unokaöccsei, János fiai örökölték. A községbeli régi kúria a Gorove-családé volt, a szabadságharc előtt Gorove István lakta.

A községnek két temploma van. A romai katolikus plébánia a Gorove-család házi káplánságából keletkezett és a templom is a család támogatásával épült 1863-ban. A görög-keleti román templom 1797-ben épült.1

(1999. december 5.) A 6000 lakosú Gátalján a plébánia adatai alapján 664 katolikus él, túlnyomó részük magyar (570 magyar, 50 szlovák, 25 német, 11 román, 6 cseh, 2 horvát). Miklós Csaba plébános úgy szervezte meg a Szent Erzsébet búcsút november 19-én, hogy meghívott horvát, román és német anyanyelvű papot, továbbá református lelkészeket is. Az evangéliumot 5 nyelven (magyar, német, román, szlovák és cseh) olvasták fel, a szentbeszédet a pécskai esperes, Heinrich József magyar és román nyelven tartotta. /Többnyelvű búcsú Gátalján. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 5./

Az 1989-es forradalom egyetlen gátaljai származású hősének, a december 17-én elhunyt Csizmarik László karmesternek állított emlék- művet a helybeliek kegyelete Gátalján.

Létrejött és működik a Gorove László Társaskör.2

A város szülötte Adalbert Dezső (1909-1937) labdarúgó, a román válogatott tagja, az 1930-as világbajnokság résztvevője.

Gátaljai siralom

Gátalja, Temes megye egyik kistelepülése – 8524 lakossal, melyből 1225 magyar – beépül a szórvány jellemzően sokszínű mozaikjába. Magyarok, németek, szlovákok és románok lakta község, 1997 óta magyar nyelvű oktatási lehetőségek nélkül – kivéve az óvodai nevelést. Utánpótlási gondjaik ütköznek – mint sok bánsági településen, beleértve Temesvárt is – a régiónkban eluralkodott erős asszimilációs törekvésekkel. Gátalján 2000-től negyven gyermeket tanítanak magyar nyelven, fakultatív módon, a helyi iskolában. Ehhez társulnának a magyar nyelvű bibliaórák, a már félig elrománosodott, vegyes házasságokból származó gyermekek visszamagyarosítását szolgálva. Az 1997-ben visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban megalakult a Magyar Egyházi Klub, melyet különböző közadományokból és alapítványi támogatásból 1998 folyamán a magyar közösség helyrehozott. 1999-től lett magyar nyelvű tábla is a hajlékon, itt kapott helyet az RMDSZ is. 1998-ban Miklós Csaba személyében új plébánost nevezett ki Gátaljára a püspökség. ő indulásból a helyi, többségben római katolikus vallású magyar közösség megmaradási küzdelmét támogatta: felvállalta a vegyes házasságokból származó gyermekek anyanyelvre való tanítását, közreműködött az ugyanabban az évben kihelyezett református lelkésszel, Fazakas Csabával az ifjúsági élet fellendítésében. 1999 a fordulat éve. Az esztendő elején kántorváltás történt a gátaljai katolikusoknál, az új énekmester, Rácz Zoltán lassan román nyelven kezdi el énekelni a szenténekeket, és fokozatosan a község plébánosa is rátér a mise keretén belül az evangélium négy nyelven való felolvasására. Ezután már magyarul, románul, németül és szlovákul hallgathatták a hívek a Miatyánkot, a könyörgéseket. A katolikusok megoszlása: kb. 85 százalékuk magyar és a beolvadás útján haladó magyar, több mint 10 százalékuk szlovák, csak néhány fő a román és német ajkú. A gátaljai magyar közösség tiltakozása nem késett, a helyi tanácsosok – id. Greschner Lajos, Zsámboki József, Szűcs Pál stb. – 1999 telén a plébánossal való találkozón kérték a misék nyelvenkénti különválasztását és ezáltal a magyar nyelvű mise visszaállítását. A találkozó summájaként Miklós Csaba plébános a következő misén a tanácsosokat – nevesítés nélkül – nacionalistáknak bélyegezte meg, s ez vonta maga után az 1999 karácsonya előtt megszületett tiltakozó levelet. A helyi tanácsosok és a helyi RMDSZ vezetősége a temesvári püspökséghez folyamodva a katolikus kántor román nyelvű szolgálata ellen szólt. Tavaly márciusban a válaszra váró gátaljai RMDSZ-elnök, Nász Julianna egy találkozó alkalmával felkéri Miklós Csabát a közösség kéréseinek orvoslására. A megszületett kompromisszum a kántor magyar nyelven való éneklésére vonatkozott – a többnyelvű misét a plébános szükségesnek tekintette a vegyes házasságokból származó ifjak miatt (!). Minden maradt az ígéret szintjén, ami egy új tiltakozó levél megalkotásához vezetett 2000 júniusában, ezúttal 66 személy jelezte aláírásával a Martin Roos temesvári megyés püspöknek a teljes magyar nyelvű mise igényét. Választ nem kaptak. Tavaly augusztusban a gátaljai RMDSZ-szervezet elnöknője és Grexa József tanácsos újabb találkozóra hívta a tisztelendőt, melyen vádaskodásokon kívül nem született semmilyen közös megoldás, sőt az időközben lekerült Magyar Egyházi Klub firmamentum visszatételét a község plébánosa különböző feltételekhez kötötte. A konfliktushelyzet miatt a gátaljai magyar közösség képviselői találkozót kérvényeztek az illetékes egyházi vezetőkkel 2000 novemberében, amelyen már a helyi plébános elhelyezését kérték. A találkozó után hozott püspökségi döntés meghagyja Miklós Csabát gátaljai plébánosi tisztségében... (2001 márciusában a helyzet változatlan. P. E.)

 

Borovszky Samu, i. m., Temes vármegye, 46-47.o., Gátalja címszó alatt. 63

http://kulturalis.adatbank.transindex.ro/?

Forrás: Vicze Károly - Temesközi emléhelyek


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. szeptember 28. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,977 Kategória: Erdély » Bánát
Előző cikk: Detta Következő cikk: Gyertyámos


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: