Igazfalva


Igazfalva

Igazfalva (románul Dumbrava) Lugostól 30 km-re keletre található község, amelynek a névadó falun kívül része még Rekettye (Răchita) és Bukovec (Bucovăţ). Magyarok csak Igazfalván élnek (615), összlakossága 2002-ben 2700 személy.

A Facsádtól (Făget) D-Ny-ra fekvő község román neve Dumbrava, amelynek értelme ‘liget’. Az 1893-ban Békés és Csanád megyei református magyarokkal benépesített telepes község részére egy elenyészett Krassó-Szörény megyei falu nevét újították fel. A Ferde (Fârdea) közelében fekvő egykori Igazfalva [1454: Alsó Igazfalwa, Felsew Igazfalwa] neve az Igaz [1366: „Nicolao dicto Igaz” személynévből és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévből tevődött össze.1

A kiterjedt erdők helyén, amelyek Temesvártól Facsádig 70-80 km hosszan kisebb-nagyobb megszakításokkal a Temesnek és Begának termékeny síkjait, valamint dombos vidékeit borították, Vadászerdő, Bodófalva és Igazfalva nagyközségek lakói élnek. Igazfalva létezésének legrégebbi írott emléke 1454-ből való, amikor az aradi káptalan Hunyadi Jánost a turdi kerület birtokába beiktatta, amelybe Alsó- és Felső Igazfalva is tartozott. Eleinte 205 házhely volt a faluban, ezeket Vésztőn, Köröstarcsán, Békésen, Gyomán és Makón toborzott telepeseknek adták át. A telepítési okmányok aláírása (1893) utáni évben 186 családfő jött el új lakhelyének felépítésére.

A lakóházakat a telepesek építették vályogból vagy vertföldből. A faanyagot és az ácsmunkát, ajtókat és az ablakokat a kincstár előlegezte nekik 750 koronáért. A föld barna agyagos, kissé nyers, de a gazda fáradságát meghálálta. Lassan haladt az irtás, 1898 tavaszán öt év után a szántóföldeknek, káposztásoknak csak a harmadrésze volt tiszta a cserjéktől és a tuskóktól. A szorgalmasak telkeit messziről meg lehetett ismerni, házaikat tisztára meszelték, istállójuk tele volt marhával, góréjuk tömve kukoricával. A nyitott színben egy-két vastengelyű kocsi, vasborona, eke, itt-ott vetőgép, szelelő- rosta, szecska vagy répavágó is látható volt, az udvarokon sok baromfi. 1905-ben huszonhat útlevelet adtak ki, akik nem boldogultak kivándoroltak Amerikába, vagy Kanadába szerencsét próbálni. 2

Igazfalva református temploma
Igazfalva református temploma

Az alapításkor még Krassó-Szörény vármegyéhez tartozó Igazfalván 1903. november 6-án avatták fel ünnepélyes keretek között a Darányi Ignác földművelődési miniszter megrendelésére Alpár Ignác tervezte, építészeti szempontból értékes református templomot. Az ünnepségen felavatási imádságot mondott Dombi Lajos esperes, gyulai lelkipásztor, prédikált Garzó Gyula tanácsbíró gyulai lelkipásztor, keresztelt Futó Zoltán egyházmegyei jegyző, tanácsbíró, szentesi lelkipásztor, esketett Szabó Béla igazfalvi lelkipásztor. A telepes falu közepén emelt jellegzetes tagolású és struktúrájú templom a bánsági hegyek lábánál létesült magyar közösség összetartásának, erejének s jövőbe vetett bizakodásának jelképévé vált. A község lakossága érzelmileg erősen kötődött az egyszerűségében is mutatós, karakteres építményhez, miként minden „hitbeli közösség az ő saját templomához”. Alpár Ignác az igazfalvi templom esetében is a historizáló eklektika formakészletéből a neogótikus elemeket és megoldásokat részesítette előnybe.3

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó. Buda- pest, 1988. I. kötet (A-K), 621. o., Igazfalva címszó alatt.

http://www.irodalmijelen. hu/hirek.php?cat=hir44egycs 70

3 Szekernyés János: Alpár Ignác műépítész és a Bánság, In Mindenki Kalen- dáriuma 2003, 247-260. o.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. szeptember 28. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 4,305 Kategória: Erdély » Bánát
Előző cikk: Herkulesfürdő Következő cikk: Karánsebes


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: