Ótelek


Ótelek

Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek lakosainak száma 823 fő, szinte valamennyien magyarok, állattartással, gabona és zöldségtermeléssel foglalkoznak. Ótelek Magyarszentmárton leányegyháza, ahol 1892-ben a parasztság az úri közigazgatás ellen föllázadt. Kálmány Lajos, a nép pártját fogó káplán, néprajzkutató, aki a parasztokhoz húzó természete miatt gyakran ütközött feletteseivel, ekkor került szembe a hatóságokkal, amiért lázítás vádjával a bíróságon felelt.

A középkorban Feltelek, ill. Teleki néven virágzott, a török hódoltság idején elenyészett. A mai falu Magyarszentmárton előtt a kincstári pusztán szegedi dohánykertészekből 1793 táján települt. 1856-ban vált önálló községgé. 1880-ban – a szintén szegedi kirajzású – Magyarszentmihályról számos szegedi eredetű család költözik át ide. A falu máig „ö”-ző tájszólásban beszél. Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” 1970-ben írja: „Ótelek népélete Magyar- szentmártonnal egyetemben tüzetes vizsgálatot érdemelne.” Ez azóta sem történt meg. A szögedi múltat idéző tárgyi emlékeket pedig most mossa el a közöny, most sodorja el a víz... írta dr. Szabó László a Szögedi Védegylet elnöke a 2005. évi árvíz idején.

2005 áprilisában Újvár község lakosai úgy döntöttek, hogy Ótelek és Jánosfölde önállósuljon és Ótelek központtal új közigazgatási egységet alkosson, így körülbelül negyven év után visszanyerné községi rangját. Alig két hét múlva azonban bekövetkezett a szörnyűséges emlékű árvíz, ami romba döntötte a két települést és évekkel vetette vissza a fejlődésben, sőt a bánsági községet alkotó másik négy helység sorsára, közéletére is rányomta a bélyegét.

2005 április közepén a Temes folyó vízgyűjtő területén négy napon keresztül szakadt az eső, ennek következtében a folyó megáradt és Rudna település közelében a gát a víznyomást nem bírva átszakadt elárasztva a Béga és Temes közötti területet. Az áradásnak vált áldozatává Újvár községhez tartozó hat település, köztük Ótelek. A hat település közül az árvíz leginkább a magyarok lakta Magyarszentmártont, illetve Ótelek falvakat sújtotta.

Ótelek faluban szinte valamennyi ház vályogból készült, ezért egy nap alatt a település lakóházainak 90%-a, 230 ház teljesen vagy részben összeomlott. Ótelek lakóinak egy napjuk volt arra, hogy családjukat, állatállományukat, legszükségesebb értéktárgyaikat otthonaikból kimenekítsék. A falu összes lakója nyugodtan állíthatjuk, földönfutóvá vált.

Ótelek 2005. április 24-én
Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én

A felhívás készültekor 2005. május 4-én a víz által elárasztott 50 km2-es területen a helyzet egyre rosszabbodik. A vízszint nappal emelkedik, éjjel apad, tényleges javulás napokig nem következett be, a még álló épületek egyre-másra omlottak össze. A romániai hatóságok a Temes folyón keletkezett két hatalmas – 125 és 75 méteres – gátszakadást nem voltak képesek eltorlaszolni.

a végeláthatatlan víz
a végeláthatatlan víz

Fent – a végeláthatatlan víz, lent – Széll György volt háza..

Széll György volt háza
Széll György volt háza

A falu lakosságát emberáldozat nélkül sikerült biztonságos helyre menekíteni, Újvár község elöljáróinak irányításával, azonban az emberek elhelyezése nem volt megoldott, mert sátrakban, ismerősöknél, illetve ismeretleneknél kerültek befogadásra.

Az árvíz sújtotta vidéken, és így Óteleken is a lakóházak és a hozzájuk tartozó melléképületek megsemmisültek a benne lévő vagyontárgyakkal együtt. Elpusztult az állatállomány jelentős része, odaveszett az épületekben tárolt tavalyi évben megtermelt gabona.

Az 50 km2-es vízzel borított, túlnyomó részben szántóföldből álló területen abban az évben mezőgazdasági művelést folytatni nem lehetett, az emberek megélhetése ezért nem volt biztosított.

Ennyi maradt Magda István házából
Ennyi maradt Magda István házából

Ennyi maradt Magda István házából

A katasztrofális körülményekre való tekintettel a károsultaknak minden elképzelhető emberi támogatásra szükségük volt, hiszen szinte mindenki egy szál ruhában hagyta el otthonát.

A polgármester szerint, a rövidesen bekövetkező hőmérsékletemelkedés miatt járványveszély alakult ki, ugyanis a települések csatornával nem rendelkeztek, a víz elöntötte a temetőket, a házaknál található trágya tárolókat, illetve latrinákat. Nem sikerült az elhullott állatok tetemeit teljes mértékben összegyűjteni. A helyszínen jelenleg még ivóvíz sincs, az emberek palackozott vizet kapnak segítségképpen.

(...) Megpróbáljuk elérni mindazokat a felelősen gondolkodó embereket, akiknek módjuk, szavuk és lehetőségük van arra, hogy segítséget nyújtsanak a bajba jutottaknak, állapította meg 2006. január 13-án a Nyugati Jelen újságban közölt Ótelek még vár a községi rangra cikkében Pataki Lehel Zsolt.1

Ótelek az 1968-ban tőle elvett községi rangot 2008-ban kapta vissza, megismételt népszavazás eredményeképpen.

1 http://www.emke.tolna.net/banat/arviz.htm 91


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. szeptember 28. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,639 Kategória: Erdély » Bánát
Előző cikk: Orsova Következő cikk: Ötvösd


   







Tetszik  

Megjegyzések

Mulicz Karoly
kedd, 2013. augusztus 20. 19:47
Bocsánat,de Ótelek már jó ideje nem tartozik Ujvárhoz,újra önálló kösség lett.




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: