Nagyvárad


Nagyvárad

Nagyvárad, Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján fekszik.

Az Osztrák–Magyar Monarchiában Bihar vármegye központja volt, jelenleg a romániai Bihar megye székhelye

A település a régió legnagyobb városa, a 2002-es népszámláláskor 206 614 lakosa volt, amiből 27%-a magyarnak vallotta magát, ami 56 985 lakost tesz ki.

Földrajzi fekvése

A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvő városon át fut Románia legfontosabb útvonala, az E60-as út (Bécset a Fekete-tengerrel köti össze), amely összeköttetést nyújt Budapesttel (250 km), illetve több romániai várossal: Kolozsvár (152 km), Marosvásárhely (250 km), Brassó (400 km), Bukarest (595 km)

Története

A település neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt, monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és I. (Szent ) László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.

1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)

1390. május 20-án a királyi pár jelenlétében állították fel Szent László aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között.

1474-ben Ali, szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősitették.

1514-ben a Dózsa parasztsereg hiába ostromolta nem tudta bevenni. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta ismét.

1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem.

1660 július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta a várat. Többszöri próbálkozás után 1692-ben Sigbert Heister tábornagy szabadította fel a várost.

Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van.

A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.

A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, ekkor „Pece-parti Párizsnak” is nevezte.

Nemzetiségi összetétel:

1910-ben 64 169 fő volt a város lakossága, belőle 58 421 magyar (~91%), 3604 román,
1941-ben 98 621 fő, ebből 90 715 magyar, 5104 román, stb.
1966-ban 122 534 fő, ebből 62 955 magyar, 56 436 román, stb.
1977-ben 170 531 fő, ebből 75 125 magyar, 91 925 román, stb

A másodszori Romániához csatolás utáni évtizedekben erőltetett románosítás zajlott le, ez jól követhető népszámlálásról népszámlálásra. Óromániából tizezrével telepitettek ide román családokat, megbontva ilymodon az addigi természetes nemzetiségi arányokat.

Híres nagyváradiak

- Dayka Margit (1907. október 13.) Kossuth-díjas színművésznő
- Diósy Ödönné Brüll Adél (1872. szeptember 1.), Ady múzsája
- Fényes Szabolcs (1912. április 30.) Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
- Muráti Lili (1914. július 22.) színművésznő
- Nagysándor József (1804 október 17) honvédtábornok, aradi vértanú
- Szigligeti Ede (1814 március 8) szinműiró

Itt éltek

- Ady Endre 1900 januárjától – 1903 októberéig
- Juhász Gyula, itt tanitott 1908 – 1911 között
- Kovács Apolónia 1949 – 1961 között az Állami szinházba játszott

Épitészeti emlékek, remekművek

A Vár: Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében. 1613-1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.

Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota: Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1761-ben kezdték el, 1777-ben fejezték be. Tervezője Hillebrandt, kivitelezője Neumann. Főbejáratával szemben található a Tóth István által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch Lőrinc bíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az őt körülvevő négy oroszlánnal együtt eredetileg a város főterén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni.

Kanonok-sor: Klasszicista beütésű barokk stílusban épült 1760-1875 között.

Fekete Sas palota: 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amelyet az épület 1980-as években történt felújításakor eltüntettek és azóta sem került elő. Szövege: „E városban ez epületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26-1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége.”

Állami Színház: (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák műépítészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Előtte Szigligeti Ede mellszobra, Margó Ede alkotása, melyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Schlauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 őszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el első évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori

 


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. január 7. Szerkesztette: Balázs István László
Nézettség: 2,650 Kategória: Erdély » Partium
Előző cikk: Nagyvárad Következő cikk: Ördögmalom-vízesés


   







Tetszik 1 Nagy Piroska kedveli
Nagy Piroska

Megjegyzések

vasárnap, 2013. május 12. 13:27
Köszönet a cikkért. Nagyon érdekes fotókat láthatunk a régi és mai Nagyváradról a Többarcú Nagyvárad Facebook oldalon a https://www.facebook.com/varadikepek?fref=ts
vagy a egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: