Magas-Bakony


Magas-Bakony

Hegység a Dunántúl szívében: a Magas-Bakony

Az országunkban túrázni vágyó turisták számára az egyik legkedveltebb célpont a dunántúli Magas-Bakony. Ez a látnivalókban gazdag terület a Veszprém megyében fekvő Bakony hegység északi részén terül el. A röghegység legmagasabb csúcsaihoz (Kőris-hegy, Kék-hegy, Som-hegy, Középső-Hajag, Papod), amelyek körülbelül 700 m-ig emelkednek, számtalan turistaút vezet. Ezeket akár csoportosan, akár egyénileg is meg lehet közelíteni. A kirándulás garantáltan meseszép élményekkel gazdagítja az odalátogatót. Ám mit is érdemes tudni erről a hegységről?

Kialakulás, klímaviszonyok

A Magas-Bakony a földtörténeti újidő harmadidőszakában, vagyis körülbelül 45 millió évvel ezelőtt kezdett kialakulni. A hegyvidék tengeri üledékes kőzetekből épül fel (mészkő, dolomit, márga), melyek hatalmas karsztvízkincset tárolnak. Sajnos a bauxitbányászás következtében ez a vízmennyiség folyamatosan csökken. A hegység olyan ásványkincsekben gazdag, mint a mészkő, a bauxit, a barnakőszén és a mangán. 

                             

                                     Ködfelhő hömpölyög Bakonybél térségében.

A Bakony időjárása, domborzatához hasonlóan igen változatos, összességében a területre a hűvösebb, hegyvidéki jellegű klíma jellemző. Az ország leghidegebb és legcsapadékosabb vidékei közé tartozik. Az évi középhőmérséklet mintegy másfél fokkal marad az országos átlag alatt, körülbelül 8,5 °C, de néhol ez alatt marad. Általában hosszú, zord telekre lehet számítani vastag hótakaróval és erős hófúvásokkal, ami olykor napokra elzárja a falvakat a külvilágtól. Az éves csapadékmennyiség a 800-850 mm-t is elérheti. Noha a Bakonyban gyakori a felhőzet, (az év közel egyharmadát teszi ki a borult napok száma), ezt részben ellensúlyozza az, hogy a hegycsúcsok sokszor kiemelkednek a télen a Kárpát-medencét gyakran kitöltő ködfelhőzetből. Így évente átlagosan mintegy 1950 órát süt a nap - az átlagos napfénytartam a Dél-Alföldön a legmagasabb, ahol valamelyest meghaladja a 2100 órát.

Növényzet és állatvilág

A terület állat- és növényvilága szinte érintetlen, ami az 1991-ben létrehozott Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetnek nagyban köszönhető. A hűvösebb klímaviszonyok következtében a dolomit, a mészkő és a lösz felszínén egyaránt a bükkös az uralkodó, amely 200 m-re is leereszkedik. Ezen kívül gyertyán, juhar és kőris szintén megtalálható itt. A bükkösök párás termőhelye a fenyők tenyészetének is megfelelő. A sziklás hegytetőkön a magas kőris, a meredek falú völgyekben pedig a szurokerdő a legelterjedtebb. A Magas-Bakonyban sok közép-európai növénnyel találkozhatunk. Ilyen például a bókoló fogasír, a medvehagyma, a szártalan kankalin és a lónyelvű csodabogyó. 

 

      

                    Bókoló fogasírvirág                                                    Medvehagyma

    

                   Lónyelvű csodabogyó                                              Szártalan kankalin

A területen körülbelül 15-20 ezer állatfaj él. A réteken gyakori rovar az imádkozó sáska, az olasz sáska, a bogyómászó poloska, a csíkos pajzsospoloska, a verőköltő bodobács és az óriás énekeskabóca. Mint sok más helyen, a Magas-Bakonyban is a bogarak jelennek meg a legnagyobb egyedszámban. Például a szarvasbogár, a májusi cserebogár és a havasi cincér. Továbbá olyan nappali lepkékkel találkozhatunk, mint a nagy pávaszem. Madarak közül a kerecsent, a vándorsólymot, illetve a gyöngybaglyot érdemes említeni. Elterjedt emlős a hegységben az európai sün, a vakond, a mókus és a menyét is.

 

             Verőköltő bodobács                             Bogyómászó                            Óriás énekeskabóca 


                           

                         Európai sün                                       A legkisebb ma élő ragadozó emlős, a menyét 

Települések

A bakonyi hegyhátak között lakott medencék fekszenek (Bakonybéli-, Hárskúti-, Lókúti- és Zirci-medence), melyekben nagyrészt a rendszeres kirándulók által ismert szép városkák vannak. A legfontosabbak: Bakonybél, Döbrönte, a síközpontjáról is ismert Eplény és a Bakony fővárosaként emlegetett Zirc. Ezekbe a városokba, illetve az egész hegyvidék területére bármikor elvonulhat az ember, ha nyugalomra, feltöltődésre vágyik. Számtalan fogadó, étterem várja a fáradt turistákat a kirándulás után, és aki nem vágyik túrázni, múzeumok és templomok látogatásával töltheti a szabadidejét.


 

 


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 27. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 1,517 Kategória: Magyarország
Előző cikk: Legnagyobb mesterséges tavunk, a Tisza-tó élővilága Következő cikk: Magyar sivatag-Fülöpházi buckavidék

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: