Tokaj-Hegyalja vidéke


Tokaj-Hegyalja vidéke

A magyar borászat gyöngyszeme: Tokaj-Hegyalja vidéke

A méltán világhíres Tokaj-Hegyalja Magyarország egyik legkülönlegesebb és legszebb része. A terület az Aggteleki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, ezért rendkívül sok védett faj található itt. Tekintsük át a terület élővilágát, borászatát, településeit, kulturális értékeit!

Az élővilág

Sokan nem is hinnék, hogy milyen egyszerűnek és mindennaposnak hat néhány igencsak ritka és fokozottan védett növényfaj. Ide tartozik a tornai vértő és az osztrák (vagy déli) sárkányfű is, ez utóbbi hazánkban csupán az Aggteleki-karszton fordul elő, míg északi párja a Bükk-fennsíkon él. Vannak nagyon szép virágok is, amelyek pont ezért kerültek a védett növények közé. Példaként a jól ismert leánykökörcsint, a kakasmandikót vagy a fehér szegfűt említhetjük.

        

                                    Tornai vértő                                                                                       Osztrák sárkányfű

 

        

                                 Leánykökörcsin                                                                                  Kakasmadikó

A növények mellett az állatvilág is nem egy védett fajjal képviselteti magát. A vidéken nagy számban fordul elő parlagi sas, fehér gólya, jégmadár, vannak gímszarvasok, valamint nem egyszer előfordult, hogy hiúzt is láttak. Ma már a vadon élő állatok nagy része védett, és ha virágot szeretnénk szedni, akkor jól nézzük meg, melyiket lehet és melyiket nem.

                          

                                            Parlagi sas                                                                        Jégmadár

A területet nem csak a hungarikumnak számító aszú miatt ismerik, hanem a szőlőtermesztéshez és borkészítéshez kapcsolódó szüreti hagyományok miatt is, amelyekből nem egynek több évszázados története van.

A szőlőtermesztés és borászat

Tokaj nem véletlenül a magyar borászat központi területe. A Bodrog és a Tisza közvetlen közelségének, a nedves kontinentális éghajlatnak és a vulkanikus talajnak köszönhető az itt termő tökéletes minőségű szőlő. A környéki lankákon már az 1100-as évek elején is termesztettek szőlőt, borkészítés céljából. Az első telepített tőkéket 1239-ben IV. Béla parancsára ültették, és a közeli Liszka faluba (ma Olaszliszka) olasz szőlőműveseket is hívtak. Így ez lett a világ első zárt szőlőültetvénye. Az északi oldalra hárslevelű szőlőfajtát, míg a déli oldalra a furmintot tartották előnyösnek. A terület ezek után indult virágzásnak, a tokaji bornak hamar híre ment a szomszédos országokban, és mindenkinek elnyerte a tetszését. A kereskedelem fellendítése érdekében IV. Béla szabad piacot engedélyezett Tokajon és Olaszliszkán.

A leghíresebb bort, az aszút, a XVII. század elején találták fel. Ez a hárslevelű és a furmint keverésével, a penészes szemek (aszú) megtartásával készül, majd 8-10 évig tölgyfából készült hordókban, nemes penészes pincékben érlelik. A századok során csupán az üveg alakja változott, de ez nem von le semmit az értékéből.

Tokaj, Tolcsva és Olaszliszka

A közvetlenül világörökségi területen mindössze három település található, amelyek híresek boraikról és hagyományaikról is: Tokaj, Tolcsva és Olaszliszka. Tokaj látképét jelenleg a Tisza–híd uralja, de a Rákóczi-várat sem érdemes elfelejteni. A vár eredetileg földvárnak épült, majd a tatárjárás után kővárrá építették át. A Rákóczi-szabadságharc után ezt is felrobbantották, de a falai olyan vastagok voltak, hogy még ennek ellenére is állnak. A településen található egy kis színház is, amiben főleg az ünnepekkor van előadás és a város szülöttéről, Paulay Edéről nevezték el. A tokaji esperes segítségével 1985-ben múzeum nyílt a városban. Először egyházi kiállítás volt, majd később borászati kiállítással bővült, ahol mindenki megnézheti a borkészítés eszközeit és hagyományait.

Tolcsva Tokaj-Hegyalja középső részén fekszik, a Bodrogba folyó Nagy-Tolcsva patak partján. A falu híres három templomáról, amelyre a környéken nincs példa. Ezek körül is az egyik leghíresebb a római katolikus templom. Alapjait még a XIV. században rakták le, de a sírkertben ennél régebbről származó érméket is találtak a régészek. A templom többször is református templom volt, de az 1700-as évek végén Kisboldogasszony tiszteletére katolikus templomnak szentelték fel. A városban járt a Szent Korona is 1806-ban, amikor Munkácsra szállították. Tolcsva borászatilag is fontos, mert itt palackozzák a legtöbb aszút az országban.

Olaszliszkát IV. Béla, mint nektárt adó területet említi. A Bodrog közelsége miatt a bort fölfelé és lefelé is szállították a folyón. A város legrégebbi épülete is ehhez kapcsolódik. A Traktér az 1500-as évek elején kolostornak épült, majd vámház lett belőle, és miután Hunyadi Mátyás vámmentességet adott a városnak, postaállomás és fogadó is volt. Olaszliszka központjában áll a gótikus stílusban épült templom, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. Az egész országban különlegesnek számító csonka torony eredetileg katonai őrtorony volt, majd csúcsos tetővé építették át. Ám ezt sajnos 1830-ban egy orkán ledöntötte, és az eredeti csonka tetőt építették vissza. A tornyában 2 harang található, melyek minden délben harangjátékot játszanak. A legenda szerint a templomból az 1800-as években ellopták a kegytárgyakat és azokat a Bodrogba rejtették, de következő éjjel kiemelkedtek a folyóból és a partra kerültek. Az olaszliszkai közhithez tartozik még, hogy Kossuth Lajos nem a közeli Monokon, hanem a városukban született. Több közintézmény is Kossuth nevét viseli a településen, többek között egy múzeum is.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 27. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 1,271 Kategória: Magyarország
Előző cikk: Tihany Következő cikk: Túristvándi

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: