A Bükk-fennsík élővilága


A Bükk-fennsík élővilága

A Bükk-fennsík élővilága

A Bükk-fennsík az Északi-középhegységben található. Ez a 18-20 km hosszú és 5-7 km széles védett terület teljes egészében a Bükki Nemzeti Park igazgatásához tartozik. Területén túraútvonal vezet keresztül. Ennek bejárása során több különleges növényfajjal is találkozhatunk. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg álltavilágáról sem, még akkor sem, ha egy-egy ilyen kirándulás során rejtve maradnak a túrázók szeme elől az itt élő fajok.

A sokszínű növényvilág

A terület uralkodó növényzetét a hegyvidéki bükkfák jelentik, kivéve Jávorkút környékét, ahol telepített fenyves is található. A fennsík központi része az úgynevezett Nagy-mező. A lankás mezőn nincsenek fák, jellemzően sziklagyepek és sztyepprétegek borítják.

A fennsík különleges képét a töbrök határozzák meg, melyeket más néven víznyelőknek hívunk. Ezek a töbrök lehetővé teszik számos ritka növény életben maradását. Ilyen növényfajok például a tűzliliom, a karcsú-, a kárpáti- és a moldvai sisakvirág, a sárga ibolya, az északi sárkányfű, valamint a nemzeti park emblémájában is szereplő szártalan bábakalács. Néhány orchideafaj is él itt, ezek közül a legféltettebb a papucskosbor. További növények, melyek a Bükk-fennsíkon fellelhetőek: pávafarkú salamonpecsét, a berki aggófű alfaja, vagy a nyúlsaláta. A szőrfű sűrű, rugalmas gyepje a töbrök fenekét borítja, ahol a nyáron is fellépő fagyhatás miatt a bükkösök már sohasem újulhatnak fel.

A Bükk egyik legnevezetesebb páfránya az Európa-szerte ritka sokcimpájú holdruta. A táj különlegessége a Magyarországon csak a Bükk-fennsík oldalain nyíló kék virágú északi sárkányfű. Nevét jellegzetes formájú virágjáról kapta. (Linné egy sárkány fejét vélte felfedezni benne.)

A szártalan bábakalács olyan alacsony termetű növény, hogy szinte észrevétlen-színével is beleolvad környezetébe. Levelei mélyen hasogatottak, a karéjok csúcsa szúrós tövisben végződik. A levél széle fogazott, teljesen a földhöz simulnak. A levelek között nyílik a virág: 3-5 cm átmérőjű, és a közönséges bábakalácshoz hasonlóan az ezüstfehér fészekpikkelyek a feltűnőbbek. A szalmasárga vagy szürkésfehér csöves virágok kevésbé szembetűnőek. A virágok esős időben bezáródnak, így védve a rothadástól a növényt. Termése kaszat. Hazánk védett faja, és ahogy említettük, a Bükki Nemzeti Park címerében is szerepel. Eszmei értéke 2000 forint. Hegyi rétek, legelők, kaszálók ritkuló növénye, mely június-augusztusban bontja ezüstös fészkeit.

  A bábakalács

A papucskosbor fokozottan védett növény. Olyannyira, hogy hazánkban 250.000 Ft az eszmei értéke. 20-50 cm magas növény, 3-5 széles elliptikus, szárölelő vállú, érdes szőrű levéllel. Kissé meghajló, szőrös szárán 1 vagy 2, ritkán 3 vagy akár 4 virág fejlődik, amely növényzetünk legnagyobb méretű virágai közé tartozik, és valamennyi európai kosborféle között a legnagyobb egyedi virágnak számít. Legfeltűnőbb része a sárga, 3-4 centiméter hosszú, felfújt és papucs alakúan, mélyen kiöblösödött mézajak, amely légycsapdaként szolgál. Árnyas erdőkben, főleg bükkösökben, mészben gazdag talajokon él. A virágzási ideje május-június között van.

 

A papucskosbor

A fennsík állatvilága

Mivel a táj a nemzeti park részét képezi, ezért biztosítja az erdei és egyéb apróvadak, állatok nyugodt életfeltételeit is. Az emlősök közül a hiúz már több mint tíz éve állandó lakója a bükki erdőknek. Rokonának, a szintén óvatos vadmacskának jóval népesebb állománya él a nemzeti park területén is. A nagyvadak közül gyakori a gímszarvas, a muflon és a vaddisznó.

A fennsíktól nem messze fekvő Szilvásvárad különleges lófajtája a híres lipicai ménes, mely szintén a Bükk-fennsíkon legel. A ménes története 1580-ban kezdődött el, de csak az 1950-es években került Szilvásváradra, újra hegyi körülmények közé. A fajra jellemző, hogy tanulékony, nagyon engedelmes, jó munkakészségű, szilárd szervezetű, ellenálló, nem nagy igényű fajta. Elsősorban fogatló, kiváló hintós és kocsiló, emellett a spanyol iskolában hagyományosan használt lófajta.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 27. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 1,564 Kategória: Magyarország
Előző cikk: A börzsönyi kisvasutak világa Következő cikk: A Tapolcai-tavasbarlang

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik 1 Háló Zsolt kedveli
Háló Zsolt




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: