A hazai víziturizmus szempontjából ugyan a Balaton és a Velencei-tó messze megelőzi a Tisza-tavat, azonban azt csak kevesen tudják, hogy utóbbi a legnagyobb mesterségesen létrehozott vízfelület Magyarországon. Heves megye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán terül el.

1973-ban kezdték el feltöltését a Kiskörei Erőmű duzzasztógátjával a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb vízellátása érdekében. Ez a művelet az 1990-es években fejeződött be, a tó területe így 127 km² lett. Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján azonban eléri 17 métert. 43 km²-nyi sziget is található a vízfelszínen. Amikor a tó feltöltése befejeződött, magyar turisták kezdték látogatni, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. Környékén beindult a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek. A tónak mára kialakult az ökológiája, rengeteg növény- és állatfajnak ad otthont.

Halak és hüllők

A Tisza-tó fontosabb halfajai: a karika keszeg, a dévérkeszeg, az ezüstkárász. A halgazdasági szempontból fontosabb fajok közül gyakori a ponty, a süllő, a harcsa, a csuka, a szivárványos ökle, a fekete törpeharcsa, a naphal, a tarka géb és a balin.

Vízisikló

A tó diverzitása a kétéltűek szempontjából nem jelentős, de egyedszám tekintetében annál gazdagabb. Unkából a vöröshasú él itt, zöld levelibéka az ártéri erdőkben lakik, a varangyokkal szinte bárhol találkozhatunk. Az évekkel ezelőtt még egy fajként nyilvántartott kecskebéka-fajcsoport három faja is előfordul a területen, de elkülönítésük csupán ránézésre nem könnyű. A hüllők közül a leggyakrabban minden bizonnyal a vízisiklóval találkozhatunk. A vízen közlekedő hüllő néha a laikusok számára megdöbbentő méreteket (közel egy méteres hosszt) is ölthet.

Megtalálható itt a szerte Európában, így hazánkban is visszaszorulóban lévő, az egykoron (folyószabályozások előtt) tömegesen előforduló mocsári teknős, és a töltéseken fürgegyíkokat is megfigyelhetünk.

A tó növényvilága

A Tisza-tó növényvilága egyedülálló mind fajszámban, mind egyedszámban. Kiemelkedő számban él itt a sulyom, mely zárt telepeket alkot a tó felszínén. Ezt rendszeres időközönként irtani kell, hogy a víz szabadon áramolhasson a csatornákban. A sulyom ilyen nagy mennyiségben sehol máshol nem található meg. Itt él még nagy számban a nád és a gyékény. Egyéb mocsári-tavi növények is fellelhetőek, mint pl.: a békatutaj, agárkosbor, békaszőlő, fűz, fehér nyár, gyalogakác, hamvas szeder, nyílfű.