Somlóvár (Doba)


Somlóvár (Doba)

A Somló-hegy északi, Dobára néző meredek bazaltpereme felett, egy különálló kis bazaltkúpon, sűrű erdővel körülvéve állnak Somló várának tekintélyes romjai.  

A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár déli oldala előtt egy kb. 8 m széles száraz árok húzódik, amely a keleti oldalon a szinte függőleges falban végződik, míg a nyugati oldalon a hegyoldalban tűnik el. Eredetileg cölöpökön álló híd vezetett keresztül rajta a vár felvonóhidas kapujához. A kapubejárat ma még aránylag elég ép állapotban van, perselyében helyezkedett el a felvonóhíd hengeres végződése. A kapunyílás fölött látható a felvonóhíd csigájának nyílása, jobb oldalán lőréssel. A kaputól vezető szűk, fallal védett sikátor, mintegy háromnegyed részben öleli körbe a várat. A sikátorból az ajtón keresztül jutunk a vár első udvarában, ahol egy különálló torony emelkedik a magasba. Korábban őrtoronynak tartották, ma inkább lépcsőfeljárónak vélik. Az előudvart nyugatról kétemeletes, földszinti helyiségben még ma is látható, egykor az őrség elhelyezésére szolgáló dongaboltozatos épület zárja le. Ennek délre néző falában, valamint az előudvar keleti védőfalában lőrések találhatók.

Az előudvarból egykor felvonóhíddal ellátott ajtó vezetett egy szűk sikátorba, amelyből a délre nyíló kapun át a belső udvarba lehetett jutni. A belső udvar déli sarkában egy ciszterna van, vele szemben egy ajtónyílás vezet abba a helyiségbe, amely fölött emelkedik Somló várának jellegzetes hatszögletű, gúla alakú tornya. A régi írások a vár konyhájaként említik a helyiséget, a tornyot pedig a konyha kéményének. Az újabb feltevések szerint viszont ez volt a vár kápolnája, melyet egykor Bakócz Tamás rendezett be. A ciszterna közelében a várépület falából négyszögletes kisebb torony ugrik elő, melynek északi és déli falcsonkjaiból egy-egy kisméretű ablak faragott bélletének fele kiáll. 

A belső udvar keleti végét csúcsíves boltozatú, nyílt csarnok zárja le. A középen levő négyszögletes oszlop és a jobb oldali csúcsív még áll, míg a baloldalinak csak a fele van meg. Innen egy ledőlt falú helyiségbe, majd még egy helyiségbe vezet az út, ahol az emeletre vezető. Lépcső nyomai ma is láthatók. Mindkét helyiség második emelete gerendás mennyezetű volt, és a második helyiség második emeleti részén még kivehető az egykor ott állott kandalló maradványa. A várfalon túl, keletre találjuk a vár feltárásakor előkerült, eddig egyetlen alaprajzon sem szereplő őrtorony maradványát. Talán figyelőtorony lehetett.

A várban mind ez ideig részletes feltárás nem történt, csupán 1962-ben végeztek állagmegóvási munkálatokat. Somló vára első ízben Szent László királynak 1093-ban kelt oklevelében szerepelt "castrum Somlyo" alakban, amikor a tihanyi apátságot birtokaiban megerősítette. Az oklevelet szakértőink hamisnak tartják, szerintük 1389-90-ben készülhetett. A várat feltehetően a tatárjárás után építették, de csak az 1352-ben keltezett oklevélben szerepel "castrum Somlo" néven, amikor Nagy Lajos király Chenik fia Jánostól elvette és Heym fia Benedewknek adományozta. Királyi vár lett 1370-ben és 1380-ban várnagya Ákos bán, 1386-89 között pedig Zámbó Miklós zálogbirtoka volt.

Zsigmond 1389-ben Garai Miklós nádornak és testvérének Jánosnak s örököseinek adta cserébe a Valkó vármegyei Ivánkaszentgyörgyét, mely adományt a király 1408-ban megerősített. 1443-63 között a Rozgonyiak kezén van, de még 1464 előtt csere útján a tapsonyi Anthimiaké lett. Mátyás király 1464-ben Anthimi Jánost elítélte, és a birtokot Kanizsai László király lovászmesternek adományozta. Ennek ellenére 1470-ben újra a Garai családé. Garai Jób 1479-ben Mátyás királynak adta el a várat, aki viszont 1480-ban kedvelt hívének, Kinizsi Pálnak ajándékozta. Kinizsi 1490 után Szabolyai Istvánnak, Szepes vármegye örökös főispánjának és fiainak zálogosította el, aki János és György fiaival együtt 1495-ben királyi adományul is megkapta. A Szapolyaiak azonban még ebben az évben 12 000 arany forintért Erdődi Bakócz Tamás egri püspöknek és testvéreinek adták el. Bakócz a várat teljesen rendbehozatta. Ekkor készültek el a vár faragott ajtó-, ablakkeretei, a boltíves és tornyos kápolna. Bakócz Tamás 1501-ben, majd 1517-ben végrendeletileg unokaöccsének, Erdődi Péternek hagyományozta Somló várát és tartozékait. 1517-ben az örökhagyás ellen Fosztony János győri püspök tiltakozott, és amikor magát a vár birtokába beiktatta, Bakócz emberei a beiktató királyi megbízottat megsebesítették. Erdődy Péter II. Lajos király jóváhagyásával megkapta a várat, 1518-ban Werbőczy István királyi hétszemélynökkel, a későbbi nádorral kölcsönös örökösödési szerződést kötött.  

Somló vára az Erdődy család birtoka 1548-ig, amikor Erdődy Péter, devecseri Csoron Andrásnak zálogosította el 2000 forintért, majd 1558-ban örök áron neki és gyermekeinek Jánosnak, Katalinnak és Margitnak eladta, Csoron János halála után, 1597-ben leányai osztoztak a birtokon, Somló vára Anna kezével Liszthy Istváné lett. A kincstár még ebben az évben pert indított a birtoklás ellen. A hosszan elnyúló per miatt a vár állagmegóvásával senki sem törődött, ezért kénytelen volt az 1638. évi országgyűlés a vár megerősítését elrendelni.

Csoron Anna halála után fia Ferenc, ennek halála után özvegye rátóti Gyulaffy Zsuzsanna, majd ennek fia Liszthy László, a költő bírta. László állítólag rablólovag volt, amiért a bécsi törvényszék halálra ítélte és lefejezte. Ezután több családtagnak volt részbirtoka a várban, így a Koháry, Lippay családnak telekesi Török Jánosnak és nejének gersei Pethő Margitnak, majd ezek fiainak Imrének, Istvánnak és leányainak Annának, Zsuzsannának és Máriának. 1675-től azt olvashatjuk, hogy dennai Fintay Pálnak és a Balassáknak is voltak itt részeik.  

A vár utoljára II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, 1707-ben szerepelt, amikor Bottyán generális foglalta el és hozatta rendbe. A szabadságharc bukása után hadi jelentőségét vesztve romlásnak indult. Hosszas pereskedés után 1735-ben a már rom vár és uradalma visszakerült az Erdődyek birtokába, akik a felszabadulásig kezükben tartották.

 

 

 

 


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. március 4.
Nézettség: 2,367 Kategória: Varaink, kastélyaink
Előző cikk: Sirok vára Következő cikk: Somoskő vára

Forrás:
www.latvany-terkep.hu


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: