Kutyavár


Kutyavár

A Balatoni útról a Kutyavári útra letérve találjuk Érd legrégebbi építészeti emlékének a Kutyavár nevű vadászkastélynak romjait. Első okleveles említése 1417-ből származik. Az érdi Kutyavár eredetét Torma István régész kutatta, aki az épületmaradványt a középkori diósdi castellummal azonosította. „A több oklevélben is diódinak említett kastélynak Diód közelében kellett állnia, a Kutyavár azonban igen távol, több, mint 2 km-re fekszik a XVIII. Században újratelepített falutól. A XVIII. Századi határvizsgálatok tanúvallomásai szerint a középkori Diód falu a mainál jóval nyugatabbra feküdt.” 

Első okleveles említése 1417-ből származik. „A diósdi castellum 1417-1461 között fordul elő az oklevelekben. 1417-ben Cséri Sáfár István unokái diósdi kastélyukat először Fedémesi János fia Miklósnak elzálogosították, majd rokonuknak Chap-i András feleségének eladták, Csap-i Andrásnét 1422-ben iktatták be a kastély birtokába. Utoljára 1461-ben említik amikor a Csapy András és felesége után birtokoló Setétkuti László magtalan halálával rászállott birtokot a király Hédervári Imrének adta.” (Torma I. 1980. 254.o.) 

Minden bizonnyal már a XIV. században állt Diósd falu Kőkert nevű pusztáján, a nagyjából négyszög alakú kőkastély. 1627. április 13.-án Tholdalagi Mihály erdélyi követ az alábbiakat jegyezte fel a Kutyavárról: „13. Április, kedden Buda várából a Vezér pasával és Mufti effendivel menék ki vadászni. Sok szarvasokat, őzeket látánk, de őzet nyulakat nehezen fogánk. Onnan visszatérvén a Hamza bér szerájához, csak közel az, hol az régi magyar királyok peczéreket és ebeket tartottak egy négyszegű kőkastélyban, kit az törökök Köpekhiszárnak (Kutyavár) hívnak egy szép forrás patak mellett megszállánk.” 

Batthyány Fülöp herceg Wajthay Ferenc mérnökkel 1846-ban készíttette el az érdi uradalom topográfiai felmérését. A Wajhay-féle rajzon látható a Kutyavár 7 m magas falai által határolt udvaron felépített erdészlak. Az öreg castellum egyik falát felhasználva épült meg 1840 körül e vadászház, amelynek 3 cserépkályhával fűtött szobája, szabadkéményes hasábkemencés konyhája, kamrája és istállója volt. Az udvar végében a várfal belső sarkában állt a kocsiszín. Az erdészház alatt boltozatos pince volt, a tetőt náddal fedték le. Erre a romfalak közötti vadászházra utal Érdy József jegyző jelentésének első része 1864-ből: „Kutya vár; egy vadász lak az Erdő szélén, regényes tájékkal, hol egy régi épület maradványa most is látható. Herczeg Batthyány Fülöp volt a földes Uraság mintegy 25-30 évvel ezelőtt ezen vadász lakot nagyobbítva kijavította, kerítés falába bele foglalván a most is látható régi falmaradványt. Kutyavár neve onnét származik, hogy Mátyás a Nagy Magyar Királynak ezen a helyen; Budától mintegy jó két mérföldre; - vadászatra szánt ebei tartanak, s a most is fennálló régi fal azon épületnek maradványa, hol a nagy király vadászati kedvét töltendő, hagyomány szerint többször időzött.” 

A Kutyavár mellett római kori köveket találtak, amelyekről Rómer Flóris 1864-ben a következőket jegyezte fel: „A forrásnál sok tégla van, de a tó partján később római korszaki nagy és ügyetlen faragványokat találtunk, melyek egyesei már a M.N.Múzeum Kőtárában állnak. Egyik Juno és Jupiter a pávával és a sassal…” 

Kereskényi Gyula plébánosnál, Érd első helytörténetírójánál olvashatjuk: „Mátyás Érdhez negyedóra távolságra eső »Kutyavárban« (jelenben főerdészi lak) melynek az időbeli falai épségben fönnállnak, tartá vadászebeit, az az épület mellett egy nagy tó volt, ez kerítéssel körülvéve, mely kerítés romjai mai nap is szemlélhetők, vadak helyéül szolgált. Mátyás honterhes gondjaitól menekülve ki-kirándult s vendégeivel mulatott.” A környék birtokosai kétségtelenül később is vadászkastélyként s erdészlakként használták. A vadászkastély számára a végső pusztulást az erdő felparcellázása és kiirtása hozta. 

1936-ban országzászlót építettek a romos falak mellé és az akkori diósdi üdülőtelep ünnepségeinek központjává vált. A II. Világháború után köveit elhordták és mára csak egy jelentéktelen faltöredék maradt meg. Megmaradtak azonban a földdel fedett részek, így a jövő régészeinek még lesz további mondanivalójuk e műemlékünkről.

 

 

 

 

                        


Szerkesztés dátuma: péntek, 2013. március 8.
Nézettség: 2,702 Kategória: Varaink, kastélyaink
Előző cikk: Krasznahorka vára Következő cikk: Lenti vár

Forrás:
www.erdcenter.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: