Podolin vára


Podolin vára

A várost a Kunigunda hercegnő által betelepített németek alapították a tatárok által elpusztított egykori határőrhely helyén. 1244-ben "Podolin", 1256-ban "Podolincz", 1337-ben "Podolinum", 1412-ben "Podolinecz" néven említik. Fejlett kézművesipara, kereskedelme révén gyorsan fejlődött és 1292-ben már városi kiváltságai voltak és városfal védte. Ekkor kapta meg a fürdőépítés jogát. 1403-ban a lázadókhoz csatlakozott, ezért a király serege megostromolta. 1412-ben lett szabad királyi város, még ebben az évben Zsigmond király a lengyel királynak zálogosította el és csak 1772-ben került vissza magyar fennhatóság alá. 1415-ben itt alakult meg az első önálló felvidéki céh, a csizmadiáké. A 16. században már tömegesen alakultak meg céhei. A városnak csütörtöki napokom voltak a hetivásárai. 1553-ban 104 adózó polgára volt. 1642-ben itt nyitott Magyarországon először gimnáziumot és itt telepedett le a piarista rend. 1646-ban és 1664-ben járványok tizedelték a lakosságot. 1662-ben hatalmas árvíz pusztította. 1684-ben egy tűzvészben csaknem az egész város leégett. A 18. század közepén Podolinnak 231 polgára volt, közülük 106 volt a kézművesek száma. A 19. század-20. században ipar nélkül kisvárosi szintre süllyedt vissza, de régi arculatát máig megőrizte. 1828-ban 2140 lakosa volt. 

Vályi András szerint "PODOLIN. Pudlein, Podolinetz. Szepes Vármegyében, egy a’ 16 Szepességi Városok közzûl, lakosai többen katolikusok, fekszik régi Vára alatt, Kézsmárkhoz másfél mértföldnyire, kõvel békerítve; nevezetesíti a’ Piaristáknak díszes Klastromjok, helyes oskolájok; orvosi vize meglehetõs. Híresedett e’ Város 1412dikben, és 1442dikben nyertt királyi adományok által; bútsújárásai is népesek; határja, melly a’ hegyeken fekszik, nehezen miveltetik, és közép termékenységû, kaszállói tsekélyek, mellyek tsak trágyázás után teremnek, fája, legelõje elég van; mivel határjának egy része termékeny, második osztálybéli." 

Fényes Elek szerint "Podolin, (Pudlein), csinos város, a XVI szepesi városok közt, Szepes vmegyében, a Poprád mellett, Késmárkhoz északra 2 mfdnyire: 2148 kath. német lak. Kath. paroch. templom. Gymnasium, mellyben a kegyes oskolabeli atyák tanitanak, kiknek itt szép két tornyu templomuk van. Derék híd a Poprádon. Határa elég nagy, és termékeny; mesterembere kevés; hegyében 12 ölnyi hosszu barlangja van, s benne fejér csíkos márvány töretik. A lengyel korona alatt husvásárok (Wolnicza) keletkeztek itt minden szombaton, mellyek Sz.-Mihálytól egész nagy hétig tartottak, s jelenleg is szokásban vannak. Hajdan királyi város volt, s kõfallal erõsittetett meg, de ezek régi várával együtt romlásnak indultak." 

1910-ben 1503 német, szlovák és magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

 


Szerkesztés dátuma: kedd, 2013. március 12.
Nézettség: 2,099 Kategória: Varaink, kastélyaink
Előző cikk: Pipo-várkastély (Ozora) Következő cikk: Rákóczi-vár (Sárospatak)

Forrás:
www.magyar-varak.hu


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: