Nádasdy-kastély (Nádasdladány)


Nádasdy-kastély (Nádasdladány)

Nádasdy család 

A Nádasdyak évszázadokon keresztül jeles szereplői voltak Magyarország történelmének, s a család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Zsigmond király idején már főispáni rangot viselt Nádasdy Mihály, akit az uralkodó a Sárkányrend lovagjai közé is beválasztott.

Mátyás uralkodása alatt Nádasdy Ferenc egy páncélos ezred parancsnoka, fia, Tamás pedig a mohácsi vész után Ferdinánd híveként bárói címet szerzett, majd 1554-ben a nádori tisztséget is ő töltötte be. Az ő fiát, Ferencet, - aki kiváló hadvezérként ismeretes a török időkből - kortársai "Fekete bégnek" nevezték. A grófi rangot 1625-ben Nádasdy Pál szerezte meg a családnak. Fia, Ferenc, fontos tisztségeket töltött be: országbíró, majd királyi helytartó volt. 

A Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért azonban 1671-ben kivégezték, vagyonát elkobozták, a családot pedig megfosztották a nevétől. Tíz év után, 1681-ben kártalanították a tizenegy árvát, akik a névhasználati jogot is visszakapták. Ettől kezdve ismét fontos pozíciókat töltöttek be a család tagjai: Nádasdy Ferenc császári generális, fia, Ferenc, tábornagy a hétéves háborúban. Az ő fia, Lipót Flórián, a főkancellári tisztség mellett megkapta a Komárom megyei örökös főispánságot is. 

Dédunokája, Lipót, és neje, gróf Forray Júlia a reformkori Magyarországon az irodalom, a művészet és a jótékony intézmények pártolóiként váltak híressé. Nádasdy Lipót a 19. század közepén vásárolta meg a sárladányi uradalmat. 1859-ben a település nevét - belügyminiszteri engedéllyel - Nádasd-Ladányra változtatta. Fia, gróf Nádasdy Ferenc 1873-ban kezdett itt nagyszabású építkezésbe. Művelt arisztokrata lévén, Ferenc még 1857-ben irodalmi díjat létesített, megalapította az első Nádasdy Alapítványt. A díjat az MTA-nál letett 5250 forint kamataiból a legjobb elbeszélő költemények szerzői kapták meg. Arany János erre a pályázatra írta meg híres eposzát, a Buda halálát.

 

 

 

A kastély története  

 

Nádasdy Lipót a 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban. Halála után Ferenc nevű fia egyedül örökölte a Nádasdy vagyont és a mai kastély helyén álló kisebb kúriát. Ezt az épületet bővítették ki és építették át teljesen Tudor-stílusban, Linzbauer István tervei alapján. Az épület terveinek elkészítésénél felhasználták a régi kastély falait, melyet az új főépülethez oldalszárnyként, merőleges csatlakoztattak. Az "L" alakú kastély nem csak alaprajzában, de stílusában is eltér kora szokásaitól. Bár nem egyedülálló a Tudor-stílus használata a magyar kastélyépítészetben, az 1870-es évekre már divatjamúltnak számított. A középkor hangulatát idéző stílus kiválasztásában az építtető akarata dönthetett, ami jól mutatja, hogy nem egy a divatot követő épületet kívánt emeltetni, hanem olyat, amelyik a legjobban megfelel céljai megvalósításának: a családi kultusz éltetésének és továbbadásának. 

A kastély homlokzata változatos, összképében mégis harmonikus egységet sugároz. Belső helyiségei közül kiemelkedő szépségű a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült, mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas márványkandallóval ékesített Ősök Csarnoka, valamint a faragott bútorzatú könyvtár. A vidékies, romantikus hangulatú épület magán viseli stílusa legjellemzőbb vonásait: a bástyák és tornyok aszimmetrikus elhelyezkedése, a lőréses párkányzatok, a magas kémények, a masszív támpillérek, az egész épületnek a mozgalmasságából áradó izgalmas változatossága, a merev, szigorú szimmetriák hiánya adja azt a romantikus szabadságérzetet, amely oly kedvessé teszi ezeknek a felületeknek a látványát. Ismerjük azt a könyvet is, amely a család birtokában volt, és mintakönyvként használták a tervek elkészítéséhez: Joseph Nash angol szerző, The Mansions of England in The Olden Times munkájának litográfiái között megtalálhatóak mind a kastély külső, mind a belső részeinek előképei. Az új kastély alapkövét 1873. július 18-án, ünnepélyes keretek között tették le. A díszes "zárkő letéti okmány" tartalmazza, hogy a kastélyt családi központnak tekintik, ugyanolyannak, mint a amilyen a sárvári vár volt a 16-17. században.  A korszak legismertebb mesteremberei: Jungfer Gyula, díszműkovács, Thék Endre asztalos, valamint Kratzmann Ede és Forgó István üvegművesek műhelyeiben készültek a díszes kovácsoltvas csillárok, a könyvtár galériakorlátja, a pompás falburkolatok, a könyvtárterem berendezése, továbbá az Ősök Csarnoka festett üvegablakai. 

Az épület a család ősi mivoltát reprezentáló otthona volt, mégis jól megfért emellett a korszak minden műszaki újdonsága, mint a csatornázás, a légfűtés, a gáz-, majd a villanyvilágítás. A szobákat a telefon elődjével, a beszélőcső-hálózattal is ellátták. A rezidenciát tájképi jellegű park övezte, mesterséges tóval, kanyargós utakkal, vízeséssel, és bástyaszerű víztoronnyal. A kastély mellett egykor pálmaház állt, kicsit távolabb kapott helyet a valamikori fácánkeltető. 

A kastélyban a kor szokásainak megfelelően elkülönültek egymástól a főszárny földszintjén található reprezentatív társasági terek, a család emeleti szobái, a mellékszárny vendéglakosztályai és az alagsori, vagy a melléképületbe kerülő kiszolgáló helyiségek. A kastélyban helyezték el a Nádasdyak képtárát, a levéltárat és a könyvtárat is. A 

Az Ősök Csarnokában a 13. századig visszavezethető Nádasdy család híres tagjait ábrázoló egészalakos festményeket helyeztek el. Közülük a két leghíresebb festményt Benczúr Gyula készítette az építtetőről, gróf Nádasdy Ferencről és feleségéről, Zichy Ilonáról. Az Ősök Csarnokának nevezetes festményei voltak a család hatalmát megalapozó Nádasdy Tamás nádort és feleségét, Kanizsai Orsolyát, valamint fiukat, a törökök elleni harcokban dicsőséget szerzett, a kortársak által „Fekete bég"-nek is nevezett Nádasdy Ferencet ábrázoló képek is. A társasági élet központját jelentő nagy szalonban helyezték el a hagyományok szerint a család legértékesebb műkincseit. A terem legértékesebb dísze egy többalakos jelenetsort ábrázoló selyemgobelin volt. Falain itáliai, németalföldi, spanyol és francia mesterek értékes képei függtek (a kastély legnagyobb értéke a családi képgyűjtemény volt), továbbá régi órák és herendi vázák emelték a helyiség pompáját. A szalon falait derékmagasságig lambéria fedte, felette kárpit volt. Mindkét végfalán egy-egy neoreneszánsz kandalló állt, mennyezetéről két míves kovácsoltvas csillár függött alá. Berendezése -korabeli fénykép alapján- kényelmes székekből, fotelekből és pamlagokból állt, melyeket néhány asztal köré csoportosítottak. Berendezési tárgyaihoz tartozott egy zongora is, mivel ez e helyiség volt a zenehallgatás helyszíne is. A nagy szalon körül helyezkedett el az összes fontos közösségi helyiség.

Az épület 1876-ra készült el teljesen -természetesen a belső kialakítás és berendezés még folyt-, ekkor Nádasdy Ferenc már idehozatta könyvgyűjteményét és a műtárgyakat. 1878-ban hozatták át Agárdról a családi levéltárat, míg a Szent Család titulust viselő házikápolnát 1879-ben szentelték fel. Az épület hátsó homlokzata követi a főhomlokzat mozgalmasságát. Északi sarkán egy nyolcszögletű torony emelkedik. A kastély hátsó homlokzatához egykor egy reneszánsz architektúrájú, faszerkezetes télikert csatlakozott. A stílusában a középkort idéző épületbe a kor legfejlettebb technikáját szerelték be (gázzal, majd villanyárammal világítottak a csillárok, padlófűtéssel melegítettek és a telefont is bevezették).

Napjainkban a kastély földszintjének egy része felújítva és bútorokkal berendezve várja a látogatókat. Az Ősök Csarnokába fokozatosan visszakerülnek a család híres tagjait ábrázoló festmények, a könyvtárszobába pedig a család könyvgyűjteményének darabjai, amelyek a II. világháborút követően különböző gyűjteményekbe kerültek és szétszóródtak. 

A kastélypark - amely ma is őriz növényritkaságokat - kutatása és helyreállítása jelenleg is folyik.

 

Felhasznált irodalom: A nádasdladányi Nádasdy-kastély


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 13.
Nézettség: 2,364 Kategória: Varaink, kastélyaink
Előző cikk: Mosonmagyaróvár vára Következő cikk: Nagykanizsai Romlottvár


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: