Szabadbattyán - Kulavár


Szabadbattyán - Kulavár

Székesfehérvár városától déli irányban, a középkor folyamán áthatolhatatlan ingoványos területet borított el a Sárvíz folyó, melynek egyetlen természetes átkelőhelyét a Szabadbattyán települése melletti gázló alkotta. 

A régészeti kutatások szerint már a XIV. században királyi vámhelyet állítottak fel ezen a helyen, majd őrsége számára emelték a zömök, támpillérekkel támogatott vastag falú őrtornyot. Hadi alkalmazására csak a XVI. században került sor, amikor a hadászatilag fontos Székesfehérvár 1543-as ostroma és bevétele után a hódító török csapatok Battyánt is megszállták. A nagyobb létszámú helyőrség befogadására a mocsaras talajba levert fatörzsekből álló palánkfalat készítettek, melyet kívülről vizesárok is oltalmazott. Egy 1568-as zsoldlista szerint a védőseregét 109 főnyi zsoldos alkotta, kiket gyakran megtámadtak a környékbeli királyi végvárak vitézei. Mint a török uralta Fehérvár egyik elővárának, feladata főként a nagyobb Habsburg csapatok érkezéséről történő híradás volt, hogy a fehérvári bég felkészülhessen a védelemre. Sorsa mindig a sokkal jelentősebb Fehérvártól függött, így 1601 szeptemberében ismét a keresztény katonaság vonult be falai közé, majd annak következő évi sikeres ostroma után a török csapatok. Evlia Cselebi török világutazó az 1660-as években ezt jegyezte fel itt jártakor: „E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben s katonái naponta három-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek, ha a várat ostromolják, Fehérvárról egyszerre odajönnek és megszabadítják.” Véglegesen csak 1687 októberében sikerült falai közül kiűzni a hódítókat, helyüket a Fehérvárt blokád alá vonó Habsburg zsoldos sereg foglalta el. 

A palánkvárat elpusztították az időjárás viszontagságai, míg a háromemeletes kőépületben gabonaraktárt alakítottak ki a helybeli lakosok. Korszerű műemlékvédelmi feltárására és helyreállítására az 1970-es években került sor. Ma már Fejér megye törökkori életét bemutató kiállítást láthatunk a sok véres harcot megélt falak között.

                

 


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 13.
Nézettség: 2,244 Kategória: Varaink, kastélyaink
Előző cikk: Sümeg vára Következő cikk: Szabolcs földvára

Forrás:
www.magyar-varak.hu


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: