Guthi Illésné 1499-ben, majd 1507-ben Batthyány Benedek és Tarczay János foglalták el a Kerecsen családtól. Bélteki D. temesi gróf 1524-ben kapta a királytól a hűtlenségbe esett Kun Lukácstói és Imrétől elvett birtokot, míg Kun Miklós saját forintért Guthi Lászlónak adta el, kitől pedig 700 forintért Büdy Mihály beregi főispán vette meg.
Ekkor említik első ízben az itteni várat. Magát a mai kővárat vélhetően az idősebb Büdy Mihály építtette 1539-48 közötti időben, előtte föld, vagy palánkvár állhatott a helyén, ha volt egyáltalán ilyen. Munkács várának 1557. évi ostroma idején az ifjabb Büdy Mihály az atyai várat elhagyta, Menyhért és Hagymási Kristóf azonnal elfoglalták Izabella királyné számára.
Az 1563-ban megerősített és vizesárokkal körülvett várat 1564-ben Báthori István vette ostrom alá. A gyenge várat Báthori vélhetően ágyúval szétlövette, amit az 1965-ös ásatás idején előkerült nagyszámú ágyúgolyó töredék is bizonyít. A várat védő Szalay, aki előbb a kisvárdai vár kapitánya volt szabad elvonulás feltétele mellett feladta a várat. A források 1660-ban már, mint elhagyott "puszta vár"-at említik. Soós Elemér 1909-ben mérte fel a várat.
Bereg vármegye első katonai felmérői 1782-85 között jártak a síkságon fekvő faluban. Akkor sűrű, magastörzsű tölgyerdő ölelte, rétjei szárazak, az utak az esős időszakokat kivéve jók voltak. Ebben a században Mocskai Istvánnak egy, Guthiaknak a pusztán két kúriája állt a településen. Fényes Elek a Geographiai szótárban ezt jegyezte fel róla: falu Bereg megyében 5871akossal, rétje, legelője nagy, földje minden gabonát megterem, lakói a Tiszán fával kereskednek.
Bereg vármegye monográfiájában (1881-82) így mutatták be Vámosatyát: magyar helység a Csaroda folyónál és a Tisza jobb partján, 129 házból, 712lakosból, sík határa pedig 5705 holdból állt, ehhez tartozott az Agyagtó, a Bag és a Remete nevű pusztaság. (Bag hajdan is falu volt. Az 1575-ig terjedő okmányokban possessiónak, azaz helységnek nevezték, majd a Bihar megyében kialakított egyedi apátság Bog néven sokáig birtokolta. Utána valószínűleg a Várdai családé lett.) 1874. december végén Csanády Sándor itteni birtokos egy 710 ölnyi belső atyai telket és Hetényben 6 hold földet íratott "Kossuth Lajos turini lakos" nevére, hogy az választó és választható legyen. Kossuth ezekről 1879-ben, a honosítási törvény szentesítése után lemondott.
