Veszprém vára


Veszprém vára

A Dunántúlon található várak közül jelentőségében kiemelkedik a Bakony törésvonalánál, a mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt sziklagerincet ékesítő Veszprém vára. 

A 13. század végén a veszprémi püspökség sokat szenvedett a nagyhatalmú Csák nemzetségtől, akik az ellenpárti Kőszegiekhez tartozó egyházat kirabolták és felgyújtották, sok egyházfit legyilkolva. Miután Károly Róbert a 14. század első harmadában legyőzte a tartományurakat, Veszprém vidékére is béke költözött, megindultak a jelentősebb helyreállítások. Virágzása a 16. században hirtelen véget ért, amikor az országot bekebelezéssel fenyegető török hódítók egyre közelebb nyomultak hozzá. Mivel erődítményeit nem alakították hozzá a jelentős tüzérségi fegyvertárral felvonuló ellenséges haderő elleni védelemhez, a hódoltság korában összesen tizenhétszer cserélt urat a veszprémi vár. 

A közeli Székesfehérvárral és Várpalotával együtt a török hódítók dunántúli uralmának kulcsát jelentette, ezért meghódításáért nem sajnáltak semmilyen anyagi és emberáldozatot. A veszprémi püspökök a mohácsi csata utáni években a biztonságosabbnak ítélt sümegi várba menekültek, így a továbbiakban, Veszprémben a Habsburg császár által kinevezett várkapitányok parancsoltak, épületeiben főként a nagy létszámú helyőrség lakott. Első török ostromát 1552-ben szenvedte el, amikor Ali budai pasa csapatai egyheti vívás után foglalták el, majd innen tovább indultak a nógrádi várak ellen. Mivel három oldalról mély sziklaszakadék határolta, csak dél felől támadhatták eredményesen, ezért itt emelték legkorszerűbb védőműveit, az ágyúk számára kialakított olaszbástyát. 

Utolsó katonai szerepvállalása a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején volt, de Heister császári generális elfoglalása után puskaporral felrobbantatta védőműveit. A háborús idők elmúltával a Várhegyet ismét visszakapták az egyházi intézmények, egyetlen keskeny utcájának két oldalán sorra emelték a csodálatos barokk épületeket, amelyek rátelepedtek a középkori várfalakra, sőt azok udvarát egészen a meredély szélére tolva, új támfalakat húztak eléjük. 

Ezek látszanak napjainkban középkori várfalaknak, melyeket eredeti formájukban a Tűztorony környékén találhatunk meg. A szűk utcák és ódon sikátorok romantikus hangulatáért nyaranként a turisták ezrei keresik fel a veszprémi belvárost.


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2013. március 14.
Nézettség: 2,055 Kategória: Varaink, kastélyaink
Előző cikk: Vasvári várispánság Következő cikk: Világosvár (Arad megye)

Forrás:
www.magyar-varak.hu


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: