Aranyos vár, Kőd -(Szilágy megye)


Aranyos vár, Kőd -(Szilágy megye)

A vár Náprágy községhez tartozó Kőd falu határában található, a Szamos jobb partján egy 295 m magas, Cetatea Pintea (Pintea-hegy) nevű domb (relatív magassága mintegy 100 m) tetején, közvetlenül a Cikói szoros déli (Szilágyság felé eső) bejáratánál. 

A vár építésének és történetének kezdeti szakasza bizonytalan. Első biztos említés 1341-ből származik, amikor a Thompus-t az Aranyasi királyi vár várnagyát említik. Feltételezhető, hogy az egy évszázaddal korábban - 1246-ban - említett Gutkeled nembéli Miklós fia Pál birtokán, a Szamos folyó melletti Széplak határában álló vár azonos Aranyos várával. A 13. század második felében felbukkan egy Aranyos nevezetű település is (mára már eltűnt), ahol a Szamoson szállított só után vámot szedtek a vár birtokosai. A Gutkeledek leszármazottai - Lothár fia Pál és testvérei - a Borsa Kopasz féle lázadásban való részvételükért veszíthették el javaikat és ettől kezdve kerülhetett Aranyos vár a király tulajdonába. A 14. század során Szilágy várként is felbukkan és egészen 1387-ig királyi tulajdonban marad. A század közepéig önálló várispánság, ettől kezdve a Szatmári ispán honorbirtoka. Mária királyné 1387-ben a Kusalyi Jakcsoknak adományozza az ekkor már romos várat az uradalommal együtt. Ezt az adományt 1388-ban Zsigmond is megújítja, ekkor az uradalom 16 román és 13 magyar jogú faluból áll (poss. hungaricales: Aranyos, Udvarhely, Újlak, Vicsa, Monó, Bősháza, Horvát, Völcsök, Debren, Cigányvaja, Daróctelek, Petyéntelek, Széplak; poss. olachales: Paptelek, Kucsó, Fürményes, Zsibótelek, Draga, Barátháza, Solymos, Nagyszeg, Dabjon, Nádasd, Mutos, Inó, Szélszeg, Náprád, Goroszló, Tuburca). A 15. század során a vár a Kusalyi Jakcsok kezén marad, bár folyton pereskednek a szomszédos Kővárt bíró Drágffyakkal. Utolsó említése 1492-ből származik. A birtokosok nem használják lakóhelyként a várat, szívesebben időznek az általuk emelt hadadi várban. 

A vár teljesen betölti a meredek oldalú domb tetejét, így alaprajza egy nyújtott elipszis. Területét teljesen erdő nőtte be, egy száraz árok és egy földsánc veszi körül, a belső építményekre csak néhány felszíni egyenetlenség utal. A 80-as évek közepén megejtett ásatások eredményei nem ismertek. A várdomb lábánál egy kőből épített templom romja figyelhető meg.

 


Szerkesztés dátuma: szombat, 2013. március 16.
Nézettség: 1,363 Kategória: Varaink, kastélyaink
Előző cikk: Appony vára Következő cikk: Aranyosmeggyes vára - (Szatmár megye)

Forrás:
www.castrumbene.hu


   







Tetszik 1 és még 1 tag kedveli




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: