Kővár vára, Berkeszpataka - (Máramaros megye)


Kővár vára, Berkeszpataka - (Máramaros megye)

A vár Berkeszpataka (Berchezoaia) község területén található, a Lápos folyó szorosának északi kijáratánál. A mély szurdokszerű folyóvölgy három oldalról veszi körül a sziklás hegyfokon álló várat. 

A vár a 14. század közepén csak helynévként bukkan fel: 1368-ban Lackfi András fia Imrét a Kővári vajda fiáként említik. Mivel apja 1356 és 1359 között bírta erdélyi vajdként Kővárat, valószínű, hogy ezen időszak előtt épült királyi várként és az erdélyi vajda honorbirtoka volt. Ezt későbbi története is megerősíteni látszik. Az 1370-es években királyi várként említik, 1375 és 1378 között Bélteki Balk és Drág vajdai honorbitoka. Nagy Lajos 1378-ban adományozza el a két korábbi honorbirtokosnak: Bélteki Balknak és Drágnak. A tőlük származó Drágffyak a család kihalásáig, 1555-ig bírják a várat és a hozzá tartozó tekintélyes méretű uradalmat. 1405-ben, Zsigmond új adományul adja a Drágffyaknak a várat, ekkor az uradalom a következő településekből áll: magyar jogú falvak: Nyékfalva, Berkesz, Magyarlápos, Tóthfalu, Sülelmed, Kisardó, Görcsön, Szilágycseh; oláh jogú falvak: Kővárremete, Komas, Körtvélyes, Alsó- és Középső-kápolnok, Kovácsfalva, Berence, Körpényes, Vasmelyfalva, Kékes, Karulya Szakállasfalva, Koltó, Kolcsó, Alsókolcsó, Bozinta, Felső- és Alsó-aranyos, Kalchua, Pusztahidegkút, Alsó- és Felső-fentős, Hosszúfalu, Pribelfalva, Magasfalva, Dánfalva, Lukácsfalva, Fejérszék, Tölgyes, Nagheder, Kysheder, Somkút, Balkonia, Gavora, Váralja, Priszlop, Buny, Wilma, Körtvélyesrév, Fejérfalva, Lemény, Letka, Kocsolátfalva, Kozla, Babafalva, Tarbolcha, Somos, Győrtelek, Mathos, Fekindia. 

A 16. század második felétől a vár a fiskus kezén van, az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb erősségeinek egyike. Nagyméretű vidék - districtus - tartozik alá, amelynek lakói különféle katonai (pl. a puskások) és gazdasági (szállítás, javítások stb.) szolgáltatásokkal tartoznak részt venni a vár védelmében. A vár élén áll a főkapitány, tisztsége a fejedelemség legfontosabb hivatalai közé számít. 1690 után, Erdély betagozódásával a Habsburg birodalomba fokozatosan elveszíti katonai jelentőségét, a Rákóczi szabadságharc után, 1718-ban lerombolják. 

A vár területe ma rom, területét erdő nőtte be. A 70-es évek végén és a 80-as évek elején, korlátozott régészeti kutatások folytak mind a felső, mind pedig, az alsó várban, de az eredményeket csak kivontosan közölték. Egyes épületrészek építéstörténetét sikerült tisztázni, illetve részben helyreállították az alsó vár egyik kaputornyát. A nagyfokú pusztulás miatt az egykori állapotról tehát főként csak a 17. századi felmérések alapján alkothatunk képet. A vár magját és a legkorábbi részét a hegyfok közepén, a legmagasabb helyen álló kisméretű, négyszögű, sarkain négy toronnyal ellátott, un. felső- vagy kis vár alkotja. A tornyok a vár belsejében vannak, nem ugranak a kerítőfal elé. Bár az itt feltárt leletanyagot a 15. századra keltezték (a vár többi részén még ennél is későbbi leletanyag van) a kisvárat tekinthetjük a 14. század közepe táján felépült királyi vár utódának. Valószínű, hogy alaprajzi elrendezése is ezt az állapotot tükrözi. A hegyfok nyugat felé keskeny nyeregben folytatódik, ezen ment a 17. századi felmérésen a fő megközelítési út (Nagybánya felé). Kelet felé enyhén kiszélesedő, alacsonyabb terasz alkotta a hegyfok végét. Ezen hozták létre az alsó- vagy nagyvárat. Ennek a szabálytalan alaprajzú várnak már szögletes, ágyúállásokként szolgáló bástyái vannak, tehát valószínű, hogy a 16. század második felében készültek. Ezt látszik megerősíteni a nyugati kapu melleti bástya leletanyaga, amelynek legkorábbi leletanyagát 16-17. század fordulójára kelteztek. A kis- és nagy-várat egy kettős falszorossal kötötték össze. Az így nyert zárt udvar és a kisvár elé egy másik elővárat emeltek. Kézenfekvő feltételezni, hogy e két építkezés az alsóvár kiépítésével egy időben zajlott, vagy közvetlen ezután. A kisvár nyugati oldalára egy kisméretű négyszögű bástyát és ez elé egy háromszögű ágyúállást építettek. A két vár közötti udvaron az inventáriumok szerint lakóépületek, műhelyek és raktárak húzódtak. A Nagybányai Múzeumban őrzött régészeti leletanyagból említést érdemel néhány reneszánsz díszítésű, 1624-es évszámmal ellátott, feliratos kő.


Szerkesztés dátuma: szombat, 2013. március 16.
Nézettség: 2,489 Kategória: Varaink, kastélyaink
Előző cikk: Körösszeg vár, Körösszeg - (Bihar megye) Következő cikk: Krasznahorka vára

Forrás:
www.castrumbene.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: