A Szamos jobb partján, a Gutin hegylánc legnyugatibb magaslatán, az ún. Várhegyen áll, Szinérváralja (Seini) határában. 

A 14. század közepétől bukkan fel a Szinyérváralja (Waralya, Zynyrwarallya) helynév, a hatalmas kiterjedesű Szinyéri uradalom központjaként. Felbukkanása pillanatától a szomszédos (Aranyos-)Meggyest birtokló Pok nembéli Meggyesi Móriczok birtokolják, így a két uradalom története szorosan összefonódik. 1492-től, a Meggyesiek magvaszakadtával a Bátoriak birtokolják. E tájban bukkan fel - igen későn - maga a vár: castrum Zynyr, említése is. A 16. század során nem tudunk nagyobb átépítésről, így nem játszik számottevő szerepet. 1563-ban lerombolják. 

A Várhegy tetejének egészét betölti, nyújtott ovális alaprajzú. Nagyfokú pusztulása miatt nehéz képet alkotni egykorú állapotáról. Szárazárok és földsánc övezi. A földsáncon néhol kőfal nyomai látszanak. A vár belsejének keleti részén kőépítmények romjai figyelhetők meg, köztük egy négyszögű, nagyobb építmény (talán egy torony) alapfalai.