Brassó vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország második legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt.FöldrajzAz egykori Brassó vármegye teljes területe hegység. Legfontosabb folyója az Olt. A vármegye területének nagy részét a Persányi-hegység és a Bodzai-havasok fedték le.
Csanád vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső, alföldi részén. A vármegye területe jelenleg nagyobb részt Magyarországhoz, kisebb részt Romániához tartozik.FöldrajzA vármegyét északon Békés és Arad vármegyék, keleten Arad vármegye, délen Torontál vármegye, nyugaton pedig Csongrád és Békés vármegyék határolták.
Csík vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon Beszterce-Naszód vármegye, nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északkeleten Moldva határolta.
Csongrád vármegye közigazgatási egység a Magyar Királyság középső részében. A vármegye 20. század eleji területének legnagyobb része ma a magyarországi Csongrád megyéhez tartozik, csupán Horgos tartozik Szerbiához.FöldrajzA vármegye területe szinte mindenhol síkság, csak néhány helyen találni mesterségesen emelt dombokat.
Esztergom vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén. A 13. századtól 1867. április 15-ig a mindenkori esztergomi érsek volt a vármegye főispánja.Története Esztergom vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Esztergom központtal.
Fejér vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén a 11. századtól. Ma Magyarország része kissé megváltozott területtel Fejér megye néven.Földrajz Északi részén a Vértes-hegység, illetve az ahhoz kapcsolódó dombos vidék, délen a Mezőföld terül el. Fő folyóvizei a Duna, a Séd és a Sárvíz voltak.
Fogaras vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében. A vármegye területe jelenleg Románia része.Földrajz Fogaras vármegye területe két részre osztható fel: az északi, völgyes, dombos, termékeny és a déli, a Fogarasi-havasok által lefödött rész.
Gömör és Kis-Hont vármegye közigazgatási egység (vármegye) volt a Magyar Királyság területén 1802-től, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel.
Győr vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság nyugati részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva.Földrajza Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja.
Hajdú vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Ma Hajdú-Bihar megye területének része.FöldrajzHajdú vármegye területe az Alföld része volt.
