"Szabadka szépet álmodott. Mint az ezeregy éj meséinek szerencsés királya, kinek szolgálatkész óriások lesik óhaját: este lefeküdt és reggelre kelve csak kitekintett az ablakon és – uramfia – ott látott egy tündérszép, kacsalábon forgó palotát, égbeszökő tornyával, száz szobájával, kilencszázkilencvenkilenc ablakával" (Lányi Géza Viktor)
